A mai világban a Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány a lakosság széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a társadalomra, akár a gazdaságra, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány ma a vita és az elmélkedés központi pontja lett. Következményei és következményei különböző területekre terjednek ki, a politikától a technológiáig, beleértve az oktatást és a környezetvédelmet is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány különböző oldalait, és elemezzük a világra gyakorolt hatását, amelyben élünk.
| Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány (1919. augusztus 7. – augusztus 15.) | |||||
| Időhossz | 8 nap | ||||
| Kormányfő | Friedrich István (a Miniszterelnökség ideiglenesen megbízott vezetője) | ||||
| Államfő | Habsburg József főherceg (kormányzóként) | ||||
| Államforma | királyság | ||||
Az ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány vagy hivatalnokkormány 1919. augusztus 7. és 1919. augusztus 15. között volt hivatalban. A román hadsereg 1919. augusztus 6-án vonult be Budapestre az 1919-es magyar–román háború után, megrengetve a Tanácsköztársaság helyzetét. A Peidl-kormányt a Friedrich István vezette Fehérház Bajtársi Egyesület különítménye buktatta meg, a megszálló román hadsereg jóváhagyásával. Ezzel párhuzamosan Habsburg József főherceg kormányzóvá nyilvánította magát. A hivatalnokkormány összesen nyolc napig működött, a következő kormány szintén Friedrich vezetésével alakult meg.