A I. Hori (alkirály) kérdése napjainkban nagy jelentőséggel bír, mivel az emberek széles spektrumát érinti, és az élet különböző területein jelentős kihatással van. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a I. Hori (alkirály) különböző aspektusait, és elemezzük a társadalomra, gazdaságra és kultúrára gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a I. Hori (alkirály)-ről szóló különböző megközelítéseket és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Egy részletes és kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a I. Hori (alkirály)-et, és új nézőpontokat kínáljunk, amelyek gondolkodásra és vitára hívnak.
Hori | |||
|
Hori („Hóruszhoz tartozó”) ókori egyiptomi tisztségviselő, Kús alkirálya volt a XIX. dinasztia korának végén, a XX. dinasztia elején. Apját Kamának hívták.
Először Sziptah fáraó uralkodása alatt említik, de talán már III. Ramszesz uralkodása alatt is betöltötte ezt a hivatalt. Elődje Széthi volt, utóda fia, Hori. Bubasztiszban született, sírját is itt fedezték fel. Két felirata ismert, melyeket fia, Webehszenu készített: az első Buhenben maradt fenn, Sziptah hatodik évéből, a másik Szehel szigetéről, ezen a fiú apja mögött áll. Hori mindkét ábrázolásán szülővárosa istennőjét, Básztetet imádja.[1] Buhenben fennmaradt háza egyik ajtófélfája is.[2]
Címei: „Kús alkirálya”, „Őfelsége első harci kocsizója”, „Őfelsége hírvivője minden földre”.[3] Sírja Tell Basztában van.[4]