A mai világban a Huszti János állandó beszédtéma lett. A társadalom fejlődésével a Huszti János jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelytől a személyesig, a Huszti János-ről kimutatták, hogy jelentős hatással van az emberek egymás közötti interakciójára és a különböző helyzetek lezajlására. Az évek során a Huszti János vitákat és elmélkedéseket generált, és a jelenlegi kontextusban releváns témának bizonyult. Ez a cikk a Huszti János különböző perspektíváit vizsgálja meg, és elemzi a hatását a modern élet különböző területein.
| Huszti János | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1924. május 26. Üllő |
| Elhunyt | 1993. augusztus 2. Budapest |
| Sírhely | Pestlőrinci temető |
| Munkássága | |
| Vallás | unitárius |
| Tisztség | püspök |
| Hivatali idő | 1988-1993 |
| Hivatal | Budapest |
Huszti János (Üllő, 1924. május 26. – Budapest, 1993. augusztus 2.) unitárius lelkész, a Magyarországi Unitárius Egyház második püspöke.
Kolozsváron érettségizett. Az unitárius teológián két évet végzett el. A második világháborúban átmenekült Magyarországra, és itt is maradt. Teológiai vizsgáit Budapesten tette le az ott kialakult Teológiai Bizottság előtt. 1950-ben Budapesten szentelték fel lelkésznek. 1946-ban Kocsordon, majd Dunapatajon szolgált, 1948-tól a Hőgyes Endre utcai gyülekezetben segédlelkészként tevékenykedett. 1952-tól 1971-ig a pestlőrinci unitárius gyülekezet lelkésze.
1971-től 1991-ig a Budapesti egyházközség lelkésze, majd 1988-ban megválasztották[1] a Magyarországi Unitárius Egyház második püspökének, Ferencz József nyugdíjba vonulását követően.
1989. június 16-án részt vett Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a Hősök terén.[2]
1993 elején nyugdíjba vonult, és nemsokára rá, 1993. augusztus 2-án elhunyt. A pestlőrinci temetőben helyezték örök nyugalomra.