A mai világban a Honvéd Színház egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Honvéd Színház minden korosztály és szakma számára érdekes téma lett. Megalakulása óta a Honvéd Színház szenvedélyes vitákat váltott ki, és intenzív tanulmányok és kutatások tárgya. Kétségtelen, hogy a Honvéd Színház egy sokrétű téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és érdemes mélyrehatóan megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését a mai világban.
Honvéd Színház | |
Általános adatok | |
Alapítva | 1950 |
Megszűnt | 1951 |
Fenntartó | magyar állam |
Játszóhelyek | üzemi kultúrotthonok Honvédség Háza |
A Honvéd Színház 1950-ben jött létre a bányavidékek színházi igényeit kielégítő Bányász Színházból, amelyet 1949-ben, az államosításkor alapítottak. Szerepkörét és feladatát kibővítve már nemcsak a bányavidékek nézői számára, hanem a vidéki honvédalakulatok és a nagyipari üzemek, gyárak dolgozóinak is készítette előadásait. Két utazó társulattal másfél évig működött. Állandó játszóhellyel nem rendelkezett. A fővárosban is üzemi kultúrotthonokban, illetve a Honvédség Házában és az egykori Kamara Moziban, (a Dohány utca 42. sz. alatt) tartották az előadásokat. Jogutódja a Magyar Néphadsereg Színháza lett 1951-ben.
1950 őszétől a Bányász Színház nevet változtatott, és így alakult meg a Honvéd Színház. Két vándortársulata az országot járva honvédségi alakulatoknál és gyárak, üzemek, kultúrotthonaiban tartotta előadásait. A kibővült színház igazgatója maradt Horváth Ferenc, aki korábban a Bányász Színházat is vezette. A Honvéd Színház budapesti előadásait a Honvédség Házában és az egykori Kamara Mozgó színháztermében (a későbbi Fővárosi Nagy Varieté, Fővárosi Víg Színház, Blaha Lujza Színház, illetve Tarka Színpad helyén), a Dohány u. 42. sz. alatt és üzemi kultúrotthonokban tartotta. Repertoárján kortárs magyar és szovjet drámák, illetve magyar klasszikus művek szerepeltek. 1951. december 21-étől A Magyar Néphadsereg Színháza néven a Vígszínház felújított épületébe költözött, s a két társulat mellé egy harmadikat is kapott. A Szent István körúti épületben gyakorlatilag mint a Vígszínház hagyományainak és értékeinek jogutódja, örököse működött.