Ebben a cikkben a Homonima (biológia)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely ma sokak figyelmét felkeltette. A Homonima (biológia) olyan téma, amely vitát váltott ki és kíváncsiságot keltett különböző körökben. A történelem során a Homonima (biológia) fontos szerepet játszott különböző kultúrákban, és különböző területeken végzett tanulmányok és kutatások tárgya. Ebben a cikkben a Homonima (biológia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Megtudjuk, mi teszi relevánssá a Homonima (biológia)-et, és miért fontos odafigyelni rá. Csatlakozzon hozzánk a felfedezés és a Homonima (biológia) megismerésének útján!
A biológiában a homonima egy olyan taxon név, amelynek írásmódja megegyezik egy másik taxonéval.
A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe szabálya szerint az elsőként publikált név az idősebb homonima, ami érvényes névként használható; míg a többi fiatal homonimának számít, és új néve cserélendő.
Lehetséges azonban, hogy az idősebb homonima már elavult és ritkán használják, így nomen oblitumnak számít és elérhetetlenné válik, míg a fiatal homoníma nomen protectumként fennmarad.
Ehhez hasonlóan a Botanikai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe szerint a kettő vagy több megjelentetett homonima közül az első használható, az összes későbbi homonima pedig „törvénytelen” és ha nem megőrzött név, akkor nem használható.
Azok a nevek, amelyek elég hasonlóak ahhoz, hogy összetéveszthetők legyenek, szintén homonimáknak tekinthetők. Például az Astrostemma (Benth, 1880) az Asterostemma érvénytelen homonimája (Decne, 1838).
Mindkét Kódex csak azokat a taxonokat veszi figyelembe, amelyek az adott területen érvényesek (az ICZN esetében állatokra, az ICBN esetében növényekre vonatkoznak). Ebből következően, ha egy állati taxon neve megegyezik egy növényi taxonéval, akkor mindkét név érvényesnek számít. Például az Erica nevet a pókok egyik neméhez (Erica, Peckham & Peckham, 1892) és a hangához (L.) is felhasználták.