Ebben a cikkben a Hivatalos bélyeg témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A következő néhány sorban megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. A Hivatalos bélyeg egy olyan téma, amely sokak érdeklődését és kíváncsiságát váltotta ki, és ahogy haladunk a cikkben, reméljük, hogy mélyebben megérthetjük fontosságát és jelentését jelenlegi valóságunkban.
A hivatalos bélyeg olyan postabélyeg volt, amit hatóságok, hivatalok, közintézmények használtak bérmentesítésére.
A hivatalos bélyegeket kizárólag a hatóságok, hivatalok, közintézmények használhatták bérmentesítésre, más bélyeget nem használhattak. Lényegében tehát a hivatalos bélyegek is postabélyegek, de csak egy bizonyos céllal lehetett őket felhasználni.
Az első hivatalos bélyegek Angliában, Skóciában és Írországban jelentek meg az első bélyegekkel egy időben. Az Egyesült Államokban 1873–1891 között használták őket.
Magyarországon 1921-től 1925-ig használtak hivatalos bélyegeket. Korábban a hivatalok díjmentességet élveztek, ezt a küldeményeken fel is tüntették. A hivatalos bélyegeket azért vezették be, hogy a posta nyilvántarthassa, hogy mennyi a bevétele. Használatukkal az volt a baj, hogy külön bélyegeket kellett kiadni, ezeket adminisztrálni, nyilvántartani kellett minden egyes hivatalban, ami túl sokba került. Így a hivatalos bélyegek használata hamar meg is szűnt.
Magyarországon a hivatalos bélyegek rajza megegyezett az 1903-ban megjelent Zöldportó sorozat bélyegeinek rajzával, azzal a különbséggel, hogy az értékszám felett a „HIVATALOS” szó is szerepelt. Előfordult ritkán a hivatalos bélyegek levélbélyegekkel, illetve portóbélyegekkel való közös használata. Ilyenkor vagy a hivatalos bélyegeket használták levél-, illetve portóbélyegként, avagy az utóbbiakat hivatalos bélyegként.
Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus, 2009.