Herzfeld Viktor

Herzfeld Viktor
Életrajzi adatok
Született1856. október 8.
Pozsony
Elhunyt1919. február 19. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaMathilda Anna von Herzfeld
Iskolái
Pályafutás
Műfajokvonósnégyes, kamarazene, szimfonikus zene
Aktív évek1881–1919
EgyüttesHubay–Popper-vonósnégyes
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző, hegedűművész, karmester, zenekritikus, zeneelmélet-tanár
KiadókRozsnyai Károly
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzfeld Viktor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Herzfeld Viktor lovag (Herzfeld Győző, németül Victor/Viktor Emmerich Ritter von] Herzfeld) (Pozsony, 1856. október 8.Budapest, 1919. február 19.) zeneszerző, hegedűművész, karmester, zenekritikus, a budapesti Zeneakadémia tanára.

Élete

Zsidó családból származott. Édesapja, az 1874-ben lovagi címet kapott Josef Herzfeld (1836–89) a Foncière biztosítótársaság bécsi igazgatója volt. Édesanyja Amalia Winter (1836–1909).

1875 és 1879 között jogot tanult Bécsben, mellette zenét a Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában. Hegedűtanára az idősebb Josef Hellmesber volt. 1880-ban mindkét tárgyból I. díjat kapott.

Az 1881–82-tes évadban Linzben, a következőben Lipcsében volt színházi karmester. Szerzeményeiért 1884-ben elnyerte a bécsi zenebarátok egyletének Beethoven-díját. Berlinben Eduard Grellnél és Friedrich Kielnél zeneszerző-mesterképzésben vett részt.

1886-ban költözött Budapestre. 1888-tól tanított a Zeneakadémián, előbb zeneelméletet, -esztétikát és -történetet, majd 1908-ban, Hans Koessler nyugdíjba vonulásakor megkapta a zeneszerzés tanszak vezetését. 1907-ben Ünnepi indulót írt az intézmény új épületének felavatása alkalmából.

Aktívan bekapcsolódott a magyar főváros zenei életébe. Közreműködött Brahms pesti koncertjein. Tagja lett a Hubay–Popper-vonósnégyesnek, a II. hegedű szólamát játszotta 1889-ig (1897 és '99 között ismét csatlakozott az együtteshez).

1887-ben keresztény hitre tért. Idővel megtanult magyarul is. 1907-ben Huszka Jenő felkérésére elfogadta a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének (a mai Artisjus elődjének) elnöki posztját, s ezt 1918-ig megtartotta, akkor Hubaynak adta át. Budapesti időszakában jelentős kritikusi tevékenységet folytatott a helyi német sajtóban: 1888 és '90 között a Neues Pester Journal, 1907–08-ban a Pester Lloyd munkatársa volt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, tanítványait is csak otthonában tudta fogadni.

ő jutott hozzánk legközelebb, kilépett a kolónia zárt szigetéből, megtanulta nyelvünket, akart, igyekezett új hazájában gyökeret verni. Eléggé megismerte közviszonyainkat is arra, hogy Magyarország jövőjét időnkint a legsötétebb színekben lássa.

Kodály Zoltán

Zömmel kiadatlan szerzeményei (zenekari művek, dalok stb.) mára feledésbe merültek. Tankönyve, A fúga 1913-ban jelent meg.

Művei

Zeneművek

Tankönyv

Tanulmány

Jeles tanítványai

Jegyzetek

  1. Geadelte jüdische Familie
  2. Egyes forrásokban tévesen március 25.
  3. Egyes forrásokban tévesen 1920.
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 425/1919. folyószáma alatt.
  5. Staudacher, Anna: „...meldet den Austritt aus dem mosaischen Glauben”. S. 248
  6. Billboard. 1976. november 6. 34. l.
  7. 'Madarász Iván az Artisjus új elnöke.. . (Hozzáférés: 2015. március 22.)

Források