A mai világban a Herkules-torony egyre szélesebb körben érdekelt témává vált. Számos oldalával és az élet különböző területeire gyakorolt hatásával a Herkules-torony sok ember figyelmét felkeltette, a terület szakértőitől kezdve egészen azokig, akik most kezdik felfedezni a következményeit. Függetlenül attól, hogy a Herkules-torony személyre, témára, dátumra vagy bármely más elemre vonatkozik, relevanciája a modern társadalomban tagadhatatlan. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Herkules-torony különböző dimenzióit, elemezve jelentőségét, kihívásait és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
Herkules-torony | |
Világörökség | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | Spanyolország |
Világörökség-azonosító | 1312 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 2009 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Herkules-torony témájú médiaállományokat. |
A Herkules-torony (spanyolul Torre de Hércules) egy 2000 éves, ma is működő világítótorony Spanyolországban, A Coruña fő nevezetessége. Az UNESCO Világörökség Bizottság a spanyolországi Sevillában 2009. június 22-30. között tartott. 33. ülésszakán vette fel kulturális helyszínként a világörökség listájára.
A tornyot a rómaiak építették Farum Brigantium néven az 1. században világítótoronynak és iránypontnak a mai A Coruña kikötőjének bejáratánál, egy 57 m magas sziklaplatón. A jelenleg 55 m magas építmény három, szintenként csökkenő alapterületű emeletre osztható, közülük az alsó szerkezete nagyjából azonos az egykori római világítótoronyéval. 1990-ben egy ásatás rögtön a torony alapzata mellett kis, négyszögletes római építmény alapjait hozta napvilágra. A világörökségi helyszín emellett magában foglalja a Monte dos Bicos vaskori sziklafaragványainak „szoborparkként” védett együttesét, továbbá egy muszlim temetőt is.
Ez az egyetlen olyan, görög-római kori antik világítótorony, amely legalább részben őrzi eredeti szerkezetét, és a funkció folyamatosságát is.
A toronyról a középkortól a 19. századig számos legenda született a nép ajkán.