Henri Poincaré

Ebben a cikkben a Henri Poincaré témáját egy egyedi és újszerű szemszögből vizsgáljuk. A Henri Poincaré olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az elmúlt években, és ezen az íráson keresztül javasoljuk ennek alapos elemzését. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, a lehetséges jövőbeli következményeken keresztül egy kimerítő elemzésbe fogunk belemerülni, amely a Henri Poincaré összes lényeges aspektusára kíván rávilágítani. Ennek érdekében a terület szakértőivel együttműködünk, valamint olyan emberek tanúvallomásaival, akik közelről tapasztalták a Henri Poincaré hatását életükben. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a cikk teljes és gazdagító képet ad egy olyan témáról, amely ma is vitát és érdeklődést vált ki.

Henri Poincaré
SzületettJules Henri Poincaré
1854. április 29.[1][2][3][4][5]
Nancy[6][7]
Elhunyt1912. július 17. (58 évesen)[8][1][3][4][5]
Párizs[7]
Állampolgárságafrancia[9]
HázastársaJeanne-Louise Poulain d'Andecy
Gyermekei
  • Jeanne Poincaré
  • Léon Poincaré
SzüleiÉmile-Léon Poincaré
Foglalkozása
Tisztsége
  • elnök (1886–1886, Société Mathématique de France)
  • elnök (1900–1900, Société Mathématique de France)
  • elnök (1906. január 1. – 1906. december 31., Francia Természettudományi Akadémia)
  • seat 24 of the Académie française (1908. március 5. – 1912. július 17.)
Iskolái
Kitüntetései
Halál okaembólia
SírhelyeMontparnasse-i temető (Div. 16)[14]
Henri Poincaré aláírása
Henri Poincaré aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Poincaré témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29. – Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója. A Poincaré-sejtés és a Poincaré-féle követőfüggvény névadója. Raymond Poincaré politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök unokafivére.

Munkái

Matematika-fizika

  • New Methods of Celestial Mechanics ISBN 1-56396-117-2 (3 vols., 1892-99; Eng. trans., 1967)
  • Lessons of Celestial Mechanics. (1905-10).

Filozófia

Matematikafilozófia

Úgy vélte, hogy az axiómák (például a geometria axiómái), nem szintetikus a priori természetűek, mint Kant gondolta, de nem is tapasztalatiak, miként a pozitivisták állítják, hanem konvenciók (megegyezések). Valójában burkolt definíciók, de nem önkényesek, hisz megalkotásuknál ellentmondásmentességre, egyszerűségre és a tényekkel való összhangra törekszünk. Így egyik axiómarendszer sem igazabb, mint a másik, de gyakorlati okokból elfogadhatóbb (mert „elegánsabb", áttekinthetőbb stb.).

A tudományokban azonban nem minden állítás burkolt definíció. Például a törvényekről nem mondható el, hogy puszta konvenciók. Ellenkező esetben aligha lehetne belőlük előrelátásokat levezetni, és őket tapasztalatilag ellenőrizni. Valójában ezek hipotézisek és mint ilyenek bizonyos valószínűséggel igazak.

Poincaré szerint a tudás célja, hogy az igazságot a valóságról felderítsük. A teljes igazság elérhetetlen, hiszen a valóság megismerése csak bizonyos előfeltevések alapján lehetséges. Ilyenek a természet egyszerűsége és egyöntetűsége. Ezért a versengő hipotézisek közül észszerűen az egyszerűbbet kell választanunk. Fel kell még azt is tételeznünk, hogy az Univerzum többi része is hasonló a miénkhez. Mihez elégséges tudásunk? Általuk a jelenségek lényegének megismeréséhez nem juthatunk el. Sohasem fogjuk tudni, hogy végső fokon mi az elektromosság, a fény és az élet. Sok mindent tudunk azonban róluk és kapcsolataikat is kielégítően meg tudjuk ismerni.

Poincaré a lehetséges matematikai axiómák felismerésénél döntő szerepet tulajdonított az intuíciónak (a közvetlen felismerésnek). Tagadta a matematika visszavezethetőségét a logikára és a matematikai (szimbolikus) logika szerepét nem ismerte fel.

Magyarul

  • Tudomány és föltevés; ford. Szilárd Béla, átnézte Fröhlich Izidor; Természettudományi Társulat, Bp., 1908 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
  • Természettudomány és materializmus. A természettörvények fejlődése. Előadások; ford. Garai Károly; Europa, Wien, 1922 (Európa ismeretterjesztő könyvtár)
  • A tudomány értéke; ford. Kiss Kázmér; Pfeifer, Bp., 1925 (Filozófiai könyvtár)

Jegyzetek

  1. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Comité des travaux historiques et scientifiques. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  7. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  8. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  9. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  10. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  11. ↑ NNDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  12. ↑ https://books.google.am/books?id=b1v5nwU1avQC&pg=PA509&lpg=PA509&dq=Poincar%C3%A9+Order+of+the+Polar+Star&source=bl&ots=6TqybiH7o-&sig=hlzNXIB-33tVxF6fX1a2bCae1yk&hl=ru&sa=X&ved=0ahUKEwiHgOzE0d7WAhXTbZoKHcGzDZwQ6AEITDAI#v=onepage&q=Poincar%C3%A9%20Order%20of%20the%20Polar%20Star&f=false
  13. ↑ https://phys-astro.sonoma.edu/brucemedalists/henri-poincar%C3%A9
  14. ↑ https://www.landrucimetieres.fr/spip/spip.php?article964, 2020. március 13.

Források

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Henri Poincaré témában.
Ez a francia személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a fizikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!