A Hegyi Gyula (politikus) világában a vélemények, információk és tapasztalatok sokfélesége van, amelyeket különböző nézőpontokból lehet megközelíteni. Akár a Hegyi Gyula (politikus)-ről, mint aktuális témáról, releváns közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről beszélünk, kulcsfontosságú, hogy megértsük annak jelentőségét és hatását társadalmunkra. Ebben a cikkben a Hegyi Gyula (politikus)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását, hatókörét és relevanciáját különböző kontextusokban. Kritikus és reflektív megközelítéssel igyekszünk megvilágítani a Hegyi Gyula (politikus)-et körülvevő különböző árnyalatokat, hogy bővítsük megértésünket és konstruktív vitát generáljunk.
Hegyi Gyula | |
Született | 1951. április 30. (73 éves) Békéscsaba |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | filmkritikus, publicista, politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Hegyi Gyula (Békéscsaba, 1951. április 30. –) magyar filmkritikus, publicista, politikus. A Magyar Szocialista Párt tagja, európai parlamenti képviselő (2004–2009).
Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1969-ben érettségizett a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskolában. 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Két évvel később a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgozott.
Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként több ezer írást publikált. Kilenc könyve, köztük három verseskötete és több elbeszélése is megjelent.
A rendszerváltástól képviselővé választásáig szóvivője, illetve elnökségi tagja volt a Demokratikus Chartának, a Nyilvánosság Klubnak és az Amnesty International magyarországi szervezetének. Tagja a Magyar Katolikus Újságíró Szövetségnek és a Magyar Írószövetségnek, a Zsinati Klubnak és aktív résztvevője különböző környezetvédelmi mozgalmaknak.
A Magyar Szocialista Pártba 1995. március 15-én lépett be. 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben országgyűlési képviselővé választották az MSZP fővárosi listáján. Az első ciklusban az emberi jogi és az európai integrációs bizottságban, a másodikban a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökeként, a harmadikban a környezetvédelmi bizottság alelnökeként és az európai integrációs bizottság tagjaként dolgozott. 1994 és 2004 között tagja volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ahol megválasztották a szociális bizottság alelnökének és a médiaügyek állandó felelősének. 1996-tól (kis megszakítással) 2003-ig tagja volt az Országos Választmánynak. Elnökségi tagja a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának. Évekig az ET szocialista frakciójának alelnöke is volt. 2006-ban az MSZP Baloldali Tömörülése elnökévé, 2018-ban az MSZP alelnökévé is megválasztották.
Hegyi Gyulát 2004 júniusában választották meg európai parlamenti képviselőnek, a Magyar Szocialista Párt listájáról, és 2009-ig volt a testület tagja. Az Európai Parlamentben a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, a Kulturális és Oktatási Bizottság póttagja, valamint részt vesz a nyugat-balkáni ügyek delegációjában, és alelnöke az EP macedóniai delegációjának. Mint az egyik legaktívabb magyar képviselő, mintegy húsz környezetvédelmi és kulturális jelentés szerzője, illetve társszerzője.
2009 és 2010 között a Duna-Stratégia nagyköveteként dolgozott a Külügyminisztériumban.
2010 és 2013 között Andor László magyar uniós biztos kabinetjében dolgozott Brüsszelben, elsősorban környezetvédelemmel, uniós bővítéssel, energiapolitikával összefüggő szociális/foglalkoztatási kérdések felelőseként. Az Európai Bizottságtól véglegesen 2014 januárjában távozott. Azóta ismét újságíróként tevékenykedik.
Az ötéves ciklus alatt az alábbi témákkal foglalkozott:
Hegyi Gyula legfőbb érdeklődési területei:
Hobbi: kerékpározás, utazás