Haruspex

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Haruspex lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a kulcsfontosságú szempontokba, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy alaposan megértsük a Haruspex-et és annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Egy alapos elemzés és kritikai perspektíva révén felfedezzük a Haruspex jelentőségét jelenlegi társadalmunkban, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Haruspex olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét a mai világban.

A haruspex vagy béljósló áldozatnéző, tágabb értelemben jós, jelmagyarázó. A név etimológiája bizonytalan. Egyesek a haru-ban a görög hiero (szent dolog) alakját sejtik, mások haruga (hostia, áldozat) régi szóból eredeztetik. Etruriai jövendőmondók voltak, ahol a jóstudomány régóta virágzott s a rómaiak időről időre behívták őket, ha szükség volt rájuk. De a haruspexek sohasem örvendtek Rómában akkora tekintélynek, mint a belföldi augurok. Claudius császár szervezte őket kollégiummá, mely 60 tagból állt, élükön a magister publicus. Tisztük volt:

  • a csodajelek gondozása, (procuratio prodigiorum), illetve az istenek haragjának megengesztelése;
  • a villámcsapta helyek gondozása, vagyis kiengesztelése (ars fulguratoria, az illető helyet elrekesztették és juháldozatot mutattak be);
  • az állatok belső, nemesebb részeinek (máj, tüdő, szív stb.) vizsgálata (extispicina).

Lásd még

Források

  • A Pallas nagy lexikona