Halas Lajos

Manapság a Halas Lajos a mai társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó téma. A Halas Lajos hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, vitákat, kutatásokat és reflexiókat generálva különböző területeken. Fontos a Halas Lajos alapos elemzése, hogy megértsük hatását, és lehetséges megoldásokat találjunk az általa jelentett kihívásokra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Halas Lajos különböző aspektusait, kitérve annak különböző összefüggésekben gyakorolt ​​hatásaira, és átfogó képet adunk erről a jelentős témáról. Ezen a vonalon fogunk mélyedni a Halas Lajos kritikai elemzésébe, hogy megértsük a hatókörét és előrevetítsük lehetséges következményeit a jövőben.

Halas Lajos
Született1910. január 30.
Abádszalók
Elhunyt1993. július 12. (83 évesen)
Verőce[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségefőparancsnok (1957–1962)
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség

Halas Lajos (Abádszalók, 1910. január 30.[2]Verőce, 1993. július 12.) magyar kommunista politikus, munkásőr tábornok.

Életpályája

Szülei Halas Tamás (1885–1914) és Fűtő Erzsébet (1888–1961) voltak.[3] Hat elemi osztályt végzett 1922-ben. 1922–1929 között ún. félkonvenciós cselédként, marokszedőként és aratóként dolgozott. 1929–1932 között Budapesten, a Szabó és Kollman cégnél kőművesinas volt. 1930-tól a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) tagja volt. 1935-től az illegális KMP tagja volt. 1935–1941 között a MÉMOSZ újpesti elnöke volt. 1938–1940 között a MÉMOSZ Központi Bizottsága (KB) tagja volt. 1939. nyarán a sztrájkok, bérmozgalmakat szervezett sztrájktörők megtámadása miatt egy hónapi felfüggesztett börtönre ítélték.

1940–1941 között a MÉMOSZ függetlenített országos titkára volt. 1942. március 15-én részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság tüntetésének megszervezésében. 1944. március 19. után a fegyveres nemzeti ellenállás tagja, a Magyar Kommunista Párt katonai bizottsága tagjaként, fegyvereket és lőszert szállított az újpesti partizáncsoportnak. 1945 januárjában szovjet hadifogságba esett; a jászberényi gyűjtőtáborból a romániai Foksányba vitték; 1945. őszén tért haza.

Segédlevele megszerzése után a II. világháború végéig szakmájában dolgozott. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt két hónapos, 1948-ban a Magyar Demokrata Párt féléves pártiskolájában tanult. 1945–1948 között az MKP KV Szervezési Osztályának alosztályvezetője valamint a párt Rendező Gárdájának megszervezője és parancsnoka volt. 1949–1951 között a várpalotai 1. lövész hadosztály politikai tisztje és a pártőrség vezetője volt. 1951–1952 között a Honvéd Akadémia parancsnoki tanfolyamán végzett. 1952–1953 között Kiskunfélegyházán a hadosztályparancsnok politikai helyettese volt. 1953–1955 között a Magyar Néphadsereg Vezérkar 8. Csoportfőnökség csoportfőnöke volt 1954-től ezredesi rendfokozatban. 1955–1956 között a Budapesti Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője volt.

1957. március 1. és 1962. február 26. között a Munkásőrség országos parancsnoka volt. 1959. december 5. és 1962. november 24. között az MSZMP KB póttagja, 1962. november 24. és 1966. december 3. között tagja volt. 1962–1964 között a 42. sz. Állami Építőipari Vállalat igazgatója volt. 1964-től a Külkereskedelmi Minisztérium tanácsadója volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

  • Az R Gárdától a Munkásőrségig. Visszaemlékezések (Élmények és gondolatok. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1986)

Díjai, elismerései

  • Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947)
  • Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955)
  • Szolgálati Érdemérem (1959)
  • Munka Érdemrend (1960)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982)
  • Vörös Zászló Érdemrend (1985)

Jegyzetek

Források

További információk

  • A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerkesztő: Liptai Ervin (Budapest, 1987)
  • Halálhír (Népszabadság, 1993. július 27.)
  • Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakulása (Múltunk, 2009. 3.)
  • Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig (Hadtörténelmi Közlemények, 2014. 4.)
  • Kiss Dávid: Munkásőrség, „rendkívüli események”, igazságszolgáltatás (Magyar Rendészet, 2015. 3.)
  • Kiss Dávid: Munkásőrség, 1957–1989 (Rubicon, 2018. 2.)
  • Kiss Dávid: A Munkásőrség története és előzményei (Budapest, Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, 2017)
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.