A Hacienda témája olyan téma, amelyet a történelem során többször tárgyaltak és elemeztek. Az ókortól a modern korig a Hacienda vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt. Hatása kiterjed az élet különböző területeire, a politikától a kultúráig, a gazdaságig és általában a társadalomig. Az idő múlásával a Hacienda változatos jelentéseket szerzett, és különböző módon értelmezték, ami hozzájárult a mai világban való fontosságához és relevanciájához. Ebben a cikkben a Hacienda-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megpróbálunk rávilágítani a mindennapi valóságunkra gyakorolt hatására és következményeire.
Az hacienda (spanyol, ejtsd: < latin FACIENDA ’tennivalók’) Amerikában a spanyol és portugál gyarmatosítások korában kialakult önellátó nagybirtok (latifundium)-fajta, amely általában egy személy vagy jómódú család tulajdonában állt. Ellentéte a kisbirtok (minifundium). Szűkebb értelemben a nagy kiterjedésű, alacsony befektetésű és hozamú állattenyésztő és gabonagazdaságot nevezik haciendának, szemben a viszonylag jól szervezett, belterjes, intenzív gazdálkodással rendelkező ültetvénnyel.
A több ezer hektár területű haciendákon mezőgazdasági termelés és állattenyésztés folyt, amely nemcsak a tulajdonosnak és az hacienda személyzetének teremtette meg a javait, hanem exportálási célból is termeltek, gyakran rabszolgákat is foglalkoztatva. Az hacienda jellegzetessége, hogy egyben a rajta dolgozó személyzet és a tulajdonos családjának otthonát is szolgálja a birtokon belül felépített – sokszor fényűző méretekkel és luxuskörülményekkel rendelkező – ház (amelyet szoktak „gazdaház” vagy „úrház” néven is említeni).