Habarovszki per

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Habarovszki per hatását a kortárs társadalom különböző területein. A Habarovszki per egyre nagyobb érdeklődés témának bizonyult, és világszerte felkeltette az akadémikusok, aktivisták és véleményvezérek figyelmét. A következő oldalakon végig megvizsgáljuk a Habarovszki per szerepét az emberek mindennapi életében, valamint befolyását olyan sokféle területen, mint a politika, a kultúra, a gazdaság és a technológia. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megpróbáljuk megérteni a Habarovszki per összetettségét és relevanciáját globális kontextusban.

Jamada Otozó tábornok, a Kvantung hadsereg parancsnoka is 1956-ban szabadult

A szövetségesek 1943-ban aláírtak egy nyilatkozatot, mely szerint a második világháború fő bűnösei felett a bűncselekmény elkövetésének helyszínén fognak ítélkezni. Ennek szellemében zajlott a háborús bűnösök habarovszki pere 1949. december 25. és 31. közt a Szovjetunió távol-keleti területén, Habarovszkban. A Mandzsúriát megszálló japán Kvantung-hadsereg nyolc vezetőjét és négy tagját háborús bűnösként vonták felelősségre biológiai fegyverek alkalmazásának vádjával. Lev Szmirnov főügyész képviselte a vádat, aki már a nürnbergi perben is képviselte a szovjet vádakat.

A vádlottak beismerték a vádakat, és részletes információkat adtak a hírhedt 731-es alakulat háborús tevékenységéről. Valamennyi vádlottat elítélték, a büntetés 2-25 év kényszermunka volt. A per anyagait a szovjetek könyv alakban is kiadták, és angol,[1] francia,[2] kínai[3] és japán[4] nyelven is terjesztették.

Elítéltek és ítéletek

  • Jamada Otozó tábornok, a Kvantung-hadsereg parancsnoka • 25 év
  • Kadzsicuka Rjúdzsi altábornagy, az Orvosi Közigazgatás vezetője • 25 év
  • Takahasi Takaacu altábornagy, az Állatorvosi Szolgálat parancsnoka • 25 év
  • Kavasima Kijosi vezérőrnagy, a 731-es alakulat parancsnoka • 25 év
  • Karaszava Tomio őrnagy, a 731-es alakulat egyik egységének parancsnoka • 18 év
  • Nisi Tosihide alezredes, a 731-es alakulat egyik egységének vezetője • 20 év
  • Onoue Maszao őrnagy, a 731-es alakulat egyik egységének vezetője • 12 év
  • Szató Sundzsi vezérőrnagy, az 5. Hadsereg Orvosi Szolgálatának vezetője • 20 év
  • Hirazakura Zenszaku hadnagy, a 100-as alakulat kutatója • 10 év
  • Mitomo Kazuo törzsőrmester, a 100-as alakulat tagja • 15 év
  • Kikucsi Norimicu tizedes, 731-es alakulat 643-as egységének műtőse • 2 év
  • Kurusima Júdzsi, a 731-es alakulat 162-es egységének műtőse • 3 év

Szabadulás

1956-ban valamennyi elítélt Japánba távozhatott. A kor szovjet gyakorlatához képest enyhe büntetések felvetik a gyanút, hogy a japán biofegyver technológiai információk kiadásáért cserébe kerültek viszonylag gyorsan szabadlábra. Évtizedekkel később, mikor a Szovjetunió maga is beindította a nagyszabású, illegális biofegyver programját, állítólag felhasználta a habarovszki per során szerzett technológiai információkat.[5] A mandzsúriai japán biológiai agresszió elkövetőinek többsége a háború végén Japánba menekült, ahol amerikai megszállás alá került és teljes amnesztiát élvezett.[6]

Irodalom

  1. ↑ Materials on the Trial of Former Servicemen of the Japanese Army Charged with Manufacturing and Employing Bacteriological Weapons (Moszkva, 1950)
  2. ↑ Documents relatifs au procès des anciens Militaires de l'Armée Japonaise accusés d'avoir préparé et employé l'Arme Bactériologique (Moszkva, 1950)
  3. ↑ 細菌戦用兵器ノ準備及ビ使用ノ廉デ起訴サレタ元日本軍軍人ノ事件ニ関スル公判書類 (Moszkva, 1950)
  4. ↑ 前日本陸軍軍人因準備和使用細菌武器被控案審判材料 (Moszkva, 1950)
  5. ↑ Ken Alibek and S. Handelman. Biohazard: The Chilling True Story of the Largest Covert Biological Weapons Program in the World - Told from Inside by the Man Who Ran it. 1999. Delta (2000) ISBN 0-385-33496-6.
  6. ↑ Hal Gold, Unit 731 Testimony, 2003, p. 109

Források