A mai világban a Hétfő rendkívül releváns téma, amely mindenkit különböző módon érint. Legyen szó forró témáról, befolyásolóról vagy tág fogalomról, a Hétfő vitákat váltott ki, és felkeltette a társadalom egészének figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hétfő-et, és elemezzük annak hatását különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Hétfő hogyan fejlődött az idők során, és hogyan marad ma is releváns téma.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hétfő a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – első napja, másképp a „hét feje” vagy eleje. A bibliai hagyomány szerint a hét második napja, s többek között az arab országokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Görögországban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is annak számít.
A hétfő a bibliai teremtéstörténet második napja, ennek megfelelően a római katolikus naptár is „Feria Secunda” (második ünnepnap) néven hivatkozik rá, görög neve pedig Δευτέρα (deutera), azaz „második”.
A római hagyomány a hétfőhöz a Holdat rendeli, ezért a legtöbb nyelvben ez a nap „a Hold napja” (lásd az angol Monday, a francia lundi, az olasz lunedì vagy a román luni kifejezést (a latin nyelvben a Hold neve Luna).
Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét második napja a hétfő.
Újlatin nyelvekben
Germán nyelvekben
Szláv nyelvekben