Gyurcsek Ferenc
A mai világban a Gyurcsek Ferenc olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy kulturális szinten, a Gyurcsek Ferenc felkeltette a figyelmet, és fontos vitákat és reflexiókat generált. Hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt, és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Az évek során a Gyurcsek Ferenc különböző formákat öltött, és az adott pillanat körülményeitől és tendenciáitól függően fejlődött, és továbbra is kulcsfontosságú téma maradt a kortárs társadalom számára. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gyurcsek Ferenc jelentőségét és életünk különböző területeire gyakorolt hatását, részletes elemzést és betekintést nyújtva, amelyek gondolkodásra és vitára késztetnek.
| Gyurcsek Ferenc | |
 | |
| Született | 1942. november 6.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 2023. augusztus 18. (80 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsek Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyurcsek Ferenc Andor (Budapest, 1942. november 6. – Budapest, 2023. augusztus 18.) magyar szobrász- és éremművész.
Életpályája
Szülei: Gyurcsek Ferenc és Banka Terézia voltak. 1957–1961 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. 1961–1963 között díszítőszobrász-restaurátorként dolgozott. 1963–1968 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Somogyi József oktatta. 1967 óta kiállító művész. 1971-től Vácon élt. 1972-ben Rómában volt ösztöndíjas.
Munkássága
Érdeklődése a köztéri építészettel szervesen illeszkedő, monumentális szobrászat felé fordult. A köztéri munkák mellett egyre intenzívebben kezdett foglalkozni grafikával és kisplasztikával is. Mind tartalmi, mind formai törekvéseiben a magyar szobrászat forradalmi hagyományaihoz kapcsolódik; a szobor számára ideológiai és erkölcsi igazságok, társadalmi és szociológiai jelenségek megjelenítője. Közösségi alapállásából eredően leginkább a monumentális feladatok érdeklik, a köztéri megvalósítás igénye kisebb méretű munkáinak is jellemzője. Munkásságában kezdetektől fogva fontos helyet foglalt el a munka és a munkás ábrázolása; a kérdéskör keretében leginkább az ember és a munka viszonya foglalkoztatta. Eddig (1985) 10 köztéri művét állították fel.
Kiállításai
Egyéni
- 1971 Baja, Gyula
- 1972, 1978, 1980, 1984, 1992 Budapest
- 1973 Vác, Miskolc, Dunakeszi
- 1974 Újpalota, Oroszlány
- 1977 Vác
- 1980 Salgótarján
- 1983 Tatabánya
- 1988 Szolnok
- 1989 Hódmezővásárhely
Válogatott, csoportos
- 1967-től Hódmezővásárhely
- 1968, 1978-1979, 1984-1985, 1988, 1994 Budapest
Művei
- Nyár (Nagymaros, 1973)
_,_2018_Nagymaros.jpg)
- Úszó nők (Baja, 1974)
- Tanúhegy (Szolnok, 1975)
- Munkás–paraszt-emlékmű (Jánossomorja, 1977)
- Tanácsköztársasági emlékmű (Gödöllő, 1979)
- Erdei Ferenc (Nyársapát, 1980)
- Táncosok (Barcs, 1980)
- Bortnyik Sándor síremléke (1981)
- Három tavasz-emlékmű (Edelény, 1985)
- A hajdúk letelepítése (Hajdúnánás, 1987)
- II. világháborús emlékmű (Nyíregyháza, 1991)
- Szent István (Martfű, 1997)
- az 1848-49-es szabadságharc emlékműve (Martfű, 1998)
- Időkapu (Martfű, 2000)
- Magyar nemzeti katonai emlékmű (Ópusztaszer, 2002)
- A Hungaroring győztesei (Mogyoród, 2003)
- Papp László ökölvívó (Budapest, 2004)
- Hunyadi János (Révkomárom, 2005)
- 2006-os árvízi emlékmű (Szelevény, 2006)
- József Attila (Budapest, 2006)
- Kossuth Lajos (Vác, 2007)
- Széchenyi István szobra (Révkomárom, 2008)
- Kossuth Lajos kormányzó szobra (Révkomárom, 2008)
- Griffmadár (Martfű, 2009)
- Radnóti és Fanni (Szeged, 2010)
- Dr. Bakonyi Péter (Martfű, 2011)
- Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emlékműve (Mezőhék, 2016)
Díjai
- Stúdió-díj (1970)
- Munkácsy Mihály-díj (1975)
- Burgasz város nagydíja (1976)
- a Kulturális Minisztérium nívódíja (1977)
- a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton a Csongrád Megyei Tanács díja (1981)
- a gabrovói Humorfesztivál II. díja (1981)
- SZOT-díj (1985)
- Ashabád város nagydíja (1990)
Jegyzetek
- ↑ Ferenc Gyurcsek, https://www.degruyter.com/view/AKL/_40160881
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b Gyászhír – Dénes Galéria, 2023. augusztus 20.
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Művész életrajzok, 1985. Pogány Gábor, Szíjj Rezső, Tasnádi Attila; szerkesztette: B. Varga Sándor ISBN 963-02-4037-8
- Artportal.hu Archiválva 2020. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- Kovács Gy.: A küldetéstudat szakmai hitelessége. Gyurcsek Ferenc műveiről (Művészet, 1984/6)
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000
- Szobrászok. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Szobrász Szakosztálya. Szerkesztette: Wehner Tibor. Budapest, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 2001
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004
- Who is who Magyarországon. 7. kiadás. Zug. 2009. Hübners Who is Who
- Gyurcsek F.; szerk. Gyurcsek András; Gyurcsek Ferenc, Bp., 1996
