Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc
2014-ben
2014-ben
Született1961. június 4. (62 éves)
Pápa
Állampolgárságamagyar
HázastársaDobrev Klára (1995–)
Gyermekeiöt gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium
  • Türr István Gimnázium és Kollégium (–1979)
  • Pécsi Tudományegyetem (1979–1984, 1984–1990)
  • KitüntetéseiKatolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007)
    A harmadik magyar köztársaság 6. miniszterelnöke
    Hivatali idő
    2004. szeptember 29.2009. április 14.
    Köztársasági elnök
  • Mádl Ferenc (2004–2005)
  • Sólyom László (2005–2009)
  • ElődMedgyessy Péter
    UtódBajnai Gordon
    A harmadik magyar köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere
    Hivatali idő
    2003. május 19.2004. október 4.
    MiniszterelnökMedgyessy Péter
    ElődJánosi György
    UtódGöncz Kinga (Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként)
    A Magyar Szocialista Párt 5. elnöke
    Hivatali idő
    2007. február 24.2009. április 5.
    ElődHiller István
    UtódLendvai Ildikó
    A Demokratikus Koalíció 1. elnöke
    Hivatalban
    Hivatalba lépés: 2011. október 22.
    Politikai pályafutása
    Párt
    Választókerületországos lista (2006–)
  • Facebook
  • IMDb
  • PORT.hu
  • Parlament.hu
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus és üzletember. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának, majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke és frakcióvezetője.

    Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

    2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

    2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. A beszéd kiszivárogtatása állandósuló tüntetésekhez vezetett. Az események miatt az ellenzék a miniszterelnök lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvélemény-kutatások alapján a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.

    2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké. Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett. Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

    Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot, melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.

    2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán. A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok, és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.

    Fiatalkora

    Származása

    Felmenői a Felvidék, a mai Szlovákia területéről származnak.

    Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott, apai nagyanyja Tamás Margit (1908-1943). Apja, id. Gyurcsány Ferenc lecsúszott középosztálybeli családból származott, és ötéves korában elveszítette szüleit, miután apja adósságokba keveredett, és öngyilkos lett. Felnőttként rendezetlen életmódot folytatott. Később feltárt dokumentumok tanúsága szerint többször is elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért, alkoholizmusa és rendszertelen munkaviszonya nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára.

    Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, egy helyi gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család is lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkoriban felépült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.

    Tanulmányai

    A lakóhelyükhöz tartozó, Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003 óta Tarczy Lajos nevét viseli). Aktívan részt vett az iskolai életben, matematikaversenyen indult, szakkörök tagja volt, illetve sportolt, elsősorban atlétikázott (a rendszeres futást még miniszterelnöksége alatt is űzte). Hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Tanulmányi eredményei jók voltak, osztályfőnöke pedig felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak nyújtott lehetőséget felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába. Középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdhette meg, 1975-ben. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg. A fővárosban aztán konfliktusa támadt a kollégium igazgatójával a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről, így a neves iskolát el kellett hagynia. A harmadik évet már ismét Pápán kezdte, végül 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett.

    Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, és 1984-ben főiskolai, majd a Közgazdaságtudományi Karon levelező hallgatóként egyetemi diplomát szerzett (1990).

    A politikában

    KISZ, Demisz

    1981-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később KISZ-titkárnak is megválasztották, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után jól fizető állást jelentett számára.

    1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 19881989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg. Ezzel jó időre véget ért Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

    1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.

    Tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával hivatásszerűen éveken át nem foglalkozott.

    Üzleti tevékenysége

    1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója. Egyik első nagyobb bevétele a korábban a KISZ legnagyobb vállalataként ismert Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolási feladatainak elvégzéséből származott, a cég felívelése pedig a Horn-kormány idejére tehető, amikor a korábbi kapcsolatoknak nagyobb hasznát lehetett venni. Az Altus 1995 novemberében elnyerte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt. 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt. 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.

    2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában. Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.

    A Medgyessy-kormányban

    Beszéd közben 2006 szeptemberében

    A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja.

    A kormányváltást követően, 2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója lett, majd 2003 májusában, Jánosi György távozását követően, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését vállalta el. Ez volt az első kormányzati tisztsége, melyet 2004 szeptemberéig töltött be. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte az ún. Zuschlag-ügyben.

    2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

    Miniszterelnökké válása

    Gyurcsány miniszterként egyre aktívabban politizált, amely konfliktust eredményezett a kormányfővel. 2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek. A 2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. A két párt ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítványt kívánt benyújtani, de Medgyessy Péter ezt megelőzve lemondott posztjáról.

    Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezt követően lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én ezt figyelembe véve őt bízta meg kormányalakítással. Az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg miniszterelnöknek.

    Washingtonban, 2005

    Első miniszterelnöksége

    Első kormányát 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, melyet az ún. Száz lépés programja határozott meg. Bár a program reformokat tartalmazott, kormányfői működését folyamatos kritikák érték, számos korrupciós vád merült fel ellene, leginkább korábbi üzleti tevékenysége kapcsán. Ettől függetlenül pártja népszerűsége folyamatosan növekedett, így jó eséllyel nézhettek a választás elé.

    Választási győzelem, újabb kormányalakítás

    Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

    A 2006. április 9-én és április 23-án megtartott országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt parlamenti többséget szerzett. A köztársasági elnök ezt követően ismét őt bízta meg kormányalakítással, így Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet a választók munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én alakult meg.

    Kormányzási nehézségek, őszödi beszéd

    A választási győzelmet követően erősíteni kívánták a reformfolyamatokat, ám a költségvetés helyzete aggasztóan alakult. Már a nyár folyamán takarékossági intézkedéseket, megszorításokat jelentettek be. A "Gyurcsány-csomag'" széleskörű csalódást okozott, az ellenzék is bírálta. A feszült légkörbe robbant be az őszödi ügy.

    2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben elmondott beszéde, mely később őszödi beszéd néven híresült el. Még ma sem világos, hogyan szivárgott ki a hangfelvétel, ám annak kikerülése a megszorítások után és a közelgő önkormányzati választás előtt tovább rontotta a kormány helyzetét. A felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását, elmaradását.

    A beszéd számos mondata még évekig közszájon forgott, a legismertebbek pl.:

    Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!
    Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

    A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott, később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte. Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, szerinte a beszéd, illetve, hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel”, morális válságot okozott Magyarországon.

    A felvétel lejátszását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren, a Parlament épülete előtt már 17-én este tüntetés alakult ki, amely sorozatos tiltakozásokkal folytatódott, egészen addig, amíg hónapokkal később a Parlamentet kordonokkal kerítették körül. Szeptember-október folyamán a fővárosban több alkalommal tömeges utcai megmozdulások zajlottak, melyek közül a leghevesebb a szeptember 18-19-i TV-ostrom, illetve az október 23-i események voltak.

    Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot intézett a kormányfőhöz, de mivel Gyurcsány nem mondott le, pártja is beszállt az utcai tiltakozásba, és tüntetéssorozatba kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

    Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott megemlékezés, illetve tüntetés súlyos zavargásokba torkollott, melynek során a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték. A tiltakozások ezt követően ritkultak, de még éveken át folytatódtak (lásd Kossuth tériek).

    A Fidesz-KDNP parlamenti frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim” kormányfőként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – minden alkalommal kivonultak az ülésteremből.

    A beszéd utóéletéhez tartozik, hogy 2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet azzal, hogy ő maga szivárogtatta ki a felvételt, közben pedig az egész szocialista frakciót éveken át árulónak kiáltották ki.

    MSZP-elnök

    2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.

    2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

    További kormányzati nehézségek, lemondás

    A tiltakozások folytatódtak, a kormány népszerűsége csökkent, majd mélypontra jutott, a koalíción belüli feszültségek is csak éleződtek, hiszen az SZDSZ elnöke, Kóka János és Gyurcsány között is konfliktus alakult ki.

    A reformlépések olyan vitatott és népszerűtlen elemeket tartalmaztak, mint pl. a vizitdíj, vagy a felsőoktatási tandíj. Ezekkel szemben a Fidesz vezette szövetség ún. "szociális" népszavazást kezdeményezett. Ennek megtartását az Alkotmánybíróság végül is engedélyezte. A 2008 tavaszán megtartott referendum eredménye lesújtó volt a kormánykoalíció számára. A növekvő ellentétek, melyeket súlyosbított a koalíciós partner által jelölt egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes leváltása, végül újabb kormányválsághoz vezettek. Ezt követően a szocialisták kisebbségben voltak kénytelenek folytatni a kormányzást, a liberálisok már csak külső támogatók maradtak.

    Bár 2008 őszére a két párt közti feszültség némileg enyhült (köszönhetően részben Fodor Gábor SZDSZ-elnökké választásának), az ekkor kirobbant világgazdasági válság tovább rontotta az ország pénzügyi helyzetét. A fenyegető pénzügyi krízis orvoslására kénytelenek voltak sürgősségi IMF-hitelhez folyamodni, igen súlyos feltételekkel. Az utolsó csepp a pohárban a miniszterelnök vitatott uniós fellépése lehetett, ahol előzetes egyeztetés nélkül tett az egész kelet-európai térségre vonatkozó indítványokat.

    Gyurcsány Ferenc mindenesetre nem kívánta tovább élezni a helyzetet, és pártja 2009. március 21-én tartott kongresszusán váratlanul "új miniszterelnök keresésére" tett javaslatot, ami tulajdonképpen a lemondását jelentette. Ezzel kezdetét vette 2002 óta tartó kormányzás, egyben a rendszerváltást követő időszak 3. kormányválsága.

    Gyurcsány lemondását azzal indokolta, hogy úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének. Azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy két héten belül találjanak egy miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák azt meg a Parlamentben.

    A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.

    Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.

    A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi és Glatz később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

    Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta az MSZP, amit Gráf nem vállalt.

    Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

    Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.

    A 2010-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

    Demokratikus Koalíció

    Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett. Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke. 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásra. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.

    2020-ban pártjával csatlakozott a 2022-es országgyűlési választás miatt alakult Ellenzéki összefogáshoz. A közös lista 8. helyéről jutott a parlamentbe.

    A Befolyás-barométer 2024-es listáján a 35. helyet foglalta el.

    Eltűnt dolgozatok és plágiumvád

    Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette, Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem lelhetők fel az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték. Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.

    Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja, sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát. Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival. Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.

    Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori felesége szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor. Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.

    A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt, a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt. Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.

    A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.

    A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik. Selmeczi Gabriella, a Fidesz akkori szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”

    Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak. Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg. Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.

    Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen

    Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egyhetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődőket. Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is. A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.” Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés. Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció. A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte. Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”

    Családja

    Édesapja id. Gyurcsány Ferenc, édesanyja Varga Katalin. Első felesége Rozs Beatrix volt, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született. Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990). Harmadik felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).

    Szabadidő, sport, hobbi

    Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés. A receptekből és történetekből összefűzött Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvnek is szerzője. A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett, Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”. Tevékenysége miatt a Magyar Amatőr Bőrdíszművesek Szövetsége tiszteletbeli elnökké választotta.

    Személye körüli problémák

    Irodalom

    Művei

    Díjai

    Jegyzetek

    1. https://www.boe.es/boe/dias/2007/05/26/pdfs/A22978-22978.pdf, 2018. június 15.
    2. a b c MSZMP-s kapcsolatok Gyurcsány dolgozata körül Archiválva 2012. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Heti Válasz, 2012. május 9.
    3. Párttársa diplomáztatta le Gyurcsányt. Magyar Nemzet Online, 2012. május 7. . (Hozzáférés: 2012. július 21.)
    4. Népszava Online. . (Hozzáférés: 2011. március 23.)
    5. Megalakult Gyurcsány pártja, index, 2011. október 22.
    6. Mélyponton a politikai elit Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, policysolutions.hu
    7. a b Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága (magyar nyelven). OrientPress Hírügynökség, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
    8. a b Egy hír, amely nem rengette meg a világot (magyar nyelven). index.hu, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
    9. a b Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt Archiválva 2010. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben MTI, 2009. március 21.
    10. a b Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu). . (Hozzáférés: 2009. március 21.)
    11. a b A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt.
    12. Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció. . (Hozzáférés: 2012. május 18.)
    13. a b Gyurcsány a sógora szakdolgozatát használva diplomázott – Index, 2012. 04. 27.
    14. a b c A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata – Index, 2012. 04. 29.
    15. a b c A pécsi egyetem lezárta a Gyurcsány-ügyet – Index, 2012. 05. 15.
    16. https://24.hu/kulfold/2015/05/22/hivatalos-gyurcsany-ferenc-szlovak/
    17. familysearch.org Gyurcsány Gézáné Tamás Margit gyászjelentése
    18. Balázs (2019. január 2.). „Összezárva Friderikusszal - Gyurcsány”.  
    19. stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben! Archiválva 2010. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2007. december 12.
    20. Magyar Nemzet Online. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
    21. www.nemenyi.net. . (Hozzáférés: 2008. január 17.)
    22. Mozgó Világ. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
    23. Orbán Viktor és a KISZ-esek – YouTube
    24. Miniszterelnöki Hivatal. . (Hozzáférés: 2008. február 14.)
    25. Kis Oligarchatározó: Gyurcsány Ferenc (magyar nyelven). atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2019. február 25.)
    26. 41-től 60-ig Archiválva 2005. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Origo
    27. Altus - tények Archiválva 2015. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Altus.hu
    28. Dobrev Klára lesz az Altus vezérigazgatója - Origó, 2009.10.01.
    29. Európai Bizottság: Az Altus-féle konzorcium nem auditál Archiválva 2015. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben - Inforádió, 2015.04.20.
    30. Az Európai Bizottság gondolja újra az Altus megbízását! Archiválva 2017. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - Kormány.hu, 2015.04.19.
    31. Dobrev Klára: Nem a kormányt ellenőriztetik az Altusszal - hvg.hu, 2015.04.19.
    32. Gyurcsányt választották miniszterelnök-jelöltnek”, 2004. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. október 23.) (magyar nyelvű) 
    33. Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt (magyar nyelven). index.hu, 2006. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
    34. Gyurcsány: Szenvedélyes igazságbeszéd volt
    35. Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot
    36. Mesterházynál betelt a pohár? „Ne legyünk darázsfészek” Archiválva 2011. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben ‑ mno.hu, 2011. június 12.
    37. Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
    38. Péter, Magyari. „A széthasadt szövetség 13 pillanata”, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2018. október 23.) (magyar nyelvű) 
    39. Origo. „Segít az IMF, de nagy ára lesz”, http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. október 23.) (magyar nyelvű) 
    40. Kormányválság 2009”, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2018. október 23.) (magyar nyelvű) 
    41. Gyurcsány Ferenc lemondó nyilatkozta pártja kongresszusán, youtube.com
    42. Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés Archiválva 2009. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
    43. MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
    44. Surányi nem vállalja
    45. Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni. . (Hozzáférés: 2009. március 29.)
    46. Bokros az SZDSZ jelöltje. . (Hozzáférés: 2009. március 29.)
    47. Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését. . (Hozzáférés: 2009. március 29.)
    48. Bokros nem vállalja
    49. Gráf a legújabb jelölt
    50. Gráf József sem vállalja a jelöltséget
    51. 85 százalékos újraválasztással köszönték meg a küldöttek Gyurcsány döntését
    52. Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
    53. Gyurcsány: Bajnai Gordon legyen a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje!. . (Hozzáférés: 2015. február 14.)
    54. Gyurcsány Ferenc vezeti a DK EP-listáját – mandiner.hu, 2014. április 10.
    55. Nyilvános lesz Orbán szakdolgozata – Index, 2012. 04. 04.
    56. Leselejtezték Gyurcsány szakdolgozatát? – Index, 2012. 04. 07.
    57. Nem találja Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát a pécsi egyetem – Origo, 2012. 04. 05.
    58. Jegyzőkönyv készült Gyurcsány szakdolgozatának leselejtezéséről – Index, 2012. 04. 11.
    59. „Érettségim sincs?”. . (Hozzáférés: 2012. április 29.)
    60. a b A Célpont című műsor videói. . (Hozzáférés: 2012. április 29.)
    61. Gyurcsány dolgozata nélkül nem tud határozatot hozni a PTE – atv.hu, 2012. 05. 15.
    62. „Amortizáció 9.0”. . (Hozzáférés: 2012. április 29.)
    63. Feljelentést tett a pécsi egyetem Gyurcsány eltűnt szakdolgozata miatt – Index, 2012. 05. 02.
    64. Nem keresi Gyurcsány szakdolgozatát a rendőrség – Origo, 2012. 05. 10.
    65. Gyurcsány az első számú közellenség – Index, 2012. május 1.
    66. „Gyurcsány Ferencet le akarták vadászni, helyette bakot lőttek”. . (Hozzáférés: 2012. május 16.)
    67. Gyurcsány Ferencen marad a plágiumgyanú árnyéka – Fidesz.hu, 2012. 05. 15.
    68. Pert nyert az Index Gyurcsány ellen – Index, 2013. január 2.
    69. Immár negyedik perét is elvesztette Gyurcsány Ferenc a Pécsi Újság.hu ellen – Pécsi Újság.hu, 2012. november 13.
    70. Gyurcsány Ferenc egyhetes éhségsztrájkba kezd a Kossuth téren – Origo, 2012. 09. 09.
    71. Most már tényleg vége van Gyurcsány Ferencnek – Index, 2012. 09. 10.
    72. Gyurcsány Ferenc éhségsztrájkba kezd – Index, 2012. 09. 09.
    73. Gyurcsány nem halt bele az éhezésbe – Index, 2012. 09. 15.
    74. Körbevenné a Parlamentet Gyurcsány – Origo, 2012. 09. 15.
    75. Alkotmányellenes a választási regisztráció Archiválva 2013. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Origo, 2013. január 4.
    76. „Erlauer: Gyurcsány Ferenc nagy sikere”. . (Hozzáférés: 2013. február 6.)
    77. Gyurcsány: Velem esélytelen az ellenzék – Origo, 2012. 09. 15.
    78. „Gyurcsány anyja, Katus, apja, Feri”
    79. http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Archiválva 2005. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
    80. Megszületett Gyurcsány Ferenc kisfia - origo
    81. Napi.hu - Gyurcsány lenehezülten fut és abból főz, amit talál
    82. Origo - Gyurcsány a konyhában
    83. mno.hu - Bajnai sumákol Gyurcsányról. . (Hozzáférés: 2016. július 25.)
    84. Femina - Politikusok hobbija
    85. Szily László: Hol vesztette el Fletó a szüzességét? (magyar nyelven). index.hu, 2006. június 14. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
    86. Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről (magyar nyelven). MNO, 2006. szeptember 25. . (Hozzáférés: 2009. október 3.)
    87. Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája. . (Hozzáférés: 2006. szeptember 11.)
    88. Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
    89. Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
    90. MNO - 56. „Érdemi válaszom”. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
    91. „Szóval mindezt felejtsük el és egy pillanatra fogadjuk el azt, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy így viszont nem érdemes élni. Tehát, hogyha így gondoljuk, akkor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat! Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják sulykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk” A beszéd letölthető hangfelvétele. Archiválva 2013. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
    92. „Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés.” – Debreczeni József: Az új miniszterelnök (Budapest, 2006, Osiris Kiadó) ISBN 9633898447
    93. Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
    94. Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
    95. Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
    96. adatbank.transindex.ro1
    97. Erdélyi Napló XIV. évfolyam, 46. (685.) szám. . (Hozzáférés: 2014. december 28.)
    98. Regio - 15. évf. (2004.) 4. sz.
    99. mtaki.hu/sajto Archiválva 2014. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben oldalról
    100. adatbank.transindex.ro2
    101. Hazarendelték a szaúdi nagykövetet – Origo, 2005. február 20.
    102. Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt – Index, 2005. február 8.
    103. Gyurcsány-idézetek – Index, 2005. november 14.
    104. Agyhalál - 2005. szeptember 26. Archiválva 2013. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Fidesz.hu, 2005. szeptember 26.
    105. Gyurcsány: “én magam is abban nőttem fel, hogy iszonytatóan spóroltunk” Archiválva 2017. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – nol.hu, 2005. október 4.
    106. FigyelőNet - Gyurcsány: „El lehet menni Magyarországról!” 2006. június 15.
    107. A kijelentés és a kommentár videófelvétele.
    108. Hunhír.hu: Perkálni kell ismét az államnak brutális rendőreiért (2008. szeptember 9.)
    109. Kis László ügye a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján
    110. Index - Túlkapások dosszié
    111. Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
    112. Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
    113. Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól. . (Hozzáférés: 2008. december 21.)
    114. Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ. . (Hozzáférés: 2008. december 21.)
    115. Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa Archiválva 2009. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Politaktika, 2009. március 22.
    116. Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető – barikad.hu, 2012. január 13.
    117. Gyurcsány videóriportja az elmaradt sukorói beruházás helyszínéről. . (Hozzáférés: 2013. december 7.)
    118. Sukoró-per: győzött az állam, de milliárdokat veszít. Origo, 2014. 10. 03.
    119. Hiába kérdeztük Gyurcsányékat az MSZP-s pénzekről – Index, 2013. október 17.
    120. A Fidesz feljelentést tesz Gyurcsány kampánypénzes mondata miatt – Index, 2013. október 19.
    121. Nem nyomoznak Gyurcsány kijelentése miatt – Origo, 2013. november 9.
    122. DK: Orbán megúszta az ügyészségi vizsgálatot. . (Hozzáférés: 2013. november 10.)
    123. "Ich habe vier Identitäten" Archiválva 2016. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, wienerzeitung.at
    124. Gyurcsány: Ha kell, bíróság előtt bizonyítom, hogy zsarolják Orbánt az oroszok ATV, 2017. április 21.
    125. Gyurcsány azt állítja, látta az iratokat, amikkel az oroszok Orbánt zsarolják, és meg is akarja azokat szerezni 444.hu, 2017. április 24.
    126. Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában Archiválva 2017. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben ATV, 2017. május 1.
    127. Nemzetbiztonsági bizottság: Nincsenek terhelő információk Orbánról - atv.hu, 2017-05-10
    128. Gyurcsány óriási konteót adott elő Orbán titkos svájci bankszámlájáról - Index, 2017.05.16.
    129. Orosz zsarolás? Molnár az ATV-ben mondta el, miről beszélt neki Gyurcsány - atv, 2017-05-17
    130. Gyurcsány azzal kampányol, hogy vonják meg a határon túli magyarok szavazati jogát HVG, 2017. október 31.
    131. TGM: Gyurcsány és a kettős állampolgárok szavazati joga HVG, 2017. november 2.
    132. István, Bereznay: Gyurcsány Ferenc kikelt magából, ledorongolt valakit egy fórumon (magyar nyelven). index.hu, 2021. szeptember 26. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)

    Források

    További információk