Gyoma (település)

Ebben a cikkben a Gyoma (település) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, kitérve annak különböző aspektusaira és sajátosságaira. A keletkezésétől a fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt ​​hatásán és mai relevanciáján keresztül egy olyan utazásba fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Gyoma (település) jelentőségét. Multidiszciplináris megközelítéssel elemezzük mind a történeti, mind a lehetséges jövőbeli vonatkozásait, és egy átfogó és részletes jövőképet kínálunk, amely közelebb visz minket a Gyoma (település) lényegéhez. Reméljük, hogy ezzel a cikkel gazdagító és leleplező áttekintést adunk az olvasónak erről a témáról, amely kétségtelenül senkit sem hagy közömbösen.

Gyoma
Közigazgatás
TelepülésGyomaendrőd
Városhoz csatolás1982
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Gyoma (Békés vármegye)
Gyoma
Gyoma
Pozíció Békés vármegye térképén
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″46.933725°N 20.827593°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″46.933725°N 20.827593°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyoma témájú médiaállományokat.

Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.

Elhelyezkedése

A Hármas-Körös bal partján elhelyezkedő településen áthalad a 46-os főút. Gyoma vasútállomás a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal és a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal csatlakozó vasútállomása.

Története

A Kner családról ismert települést először 1332-ben említik meg, ekkor Gama a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. Az iktári Bethlenek tulajdonába került falu a török hódoltság alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A szatmári béke után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, amely hivatalosan 1717-ben települt újra. Harruckern János György reformátusokat telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú mezővárossá nyilvánította Gyomát és németeket telepített be. A 19. században községi intézmények épültek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödött a faluban az élelmiszeripar (malmok), könnyűipar (Kner nyomda), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut (Endrőd és Gyoma) magába foglaló Gyomai járás székhelye lett. A második világháború után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a Kner Imre Gimnázium.

Nevezetes gyomaiak

Források