Gyaur

Ebben a cikkben elmélyülünk a Gyaur témájában, feltárva annak különböző oldalait és a mai relevanciáját. A _Var1 olyan téma, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, és a társadalomra gyakorolt ​​hatása jelentős. A történelem során a Gyaur alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, hiedelmeiket és az őket körülvevő világgal való interakciót. Ezen túlmenően a Gyaur számos alkalommal vita és elemzés tárgya volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük e kérdéskör megértését. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Gyaur különböző aspektusait és azok fontosságát a jelenlegi környezetben.

A gyaur szó az arab káfir كافر (jelentése: az igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója) szó perzsa, török és szerb közvetítésével a magyar nyelvbe érkezett alakja. Jelentése: nem-muszlim. A török hódoltság hivatalos közigazgatási szóhasználata a keresztény alattvalókat nevezte így.[1]

A gyaur szó bizonyos helyzetekben pejoratív lehet (például "gyaur kutya"). Törökországban a nagyon világias déli nagyvárost szokás például "gyaur İzmirként" emlegetni.

Irodalmi használata

Gárdonyi Géza előszeretettel használja a gyaur szót az Egri csillagokban:

- "Avagy azt véled, nem tudom én, mit mond a Korán a gyaurnak tett esküről?"

- "Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur!"

- "Járámáz gyaur kutyák!"

Másképp hangzik a gyaur szó a muszlimnak született írók, így a Nobel-díjas Orhan Pamuk szájából: „A másik ugyanaz? - A gyaur és a hodzsa meséje” című művében.[2]

Külső hivatkozások

Hivatkozások

  1. 02GYASZB. . (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  2. Transindex - Multikult - A MÁSIK, AKI UGYANAZ?. . (Hozzáférés: 2008. április 13.)