Györe Balázs

A mai világban a Györe Balázs olyan releváns témává vált, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Fontossága és hatása a technológiától a politikáig sokféle szempontot lefed, beleértve a kultúrát és az interperszonális kapcsolatokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Györe Balázs hogyan befolyásolta és formálta életünk különböző aspektusait, valamint azt, hogy milyen szerepet játszik az új trendek létrehozásában és a kialakult paradigmák megváltoztatásában. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Györe Balázs különböző árnyalatait és dimenzióit, azzal a céllal, hogy jobban megértsük jelenkori társadalmunkban relevanciáját.

Györe Balázs
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Élete
Született1951. május 8. (73 éves)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiGyöre Pál
Széles Ilona
HázastársaScheer Adrienne (1980-)
GyermekeiGyöre Borbála (1981)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, regények
Első műveA jámbor Pafnutyij apát keze vonása (versek, 1982)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiMóricz Zsigmond-ösztöndíj (1986)
Greve-díj (1996)
Füst Milán-díj (1997)
Üveggolyó-rend (1999)
Csernus Ákos-díj (2003)
Pro Literatura-díj (2004)
József Attila-díj (2005)
Szépíró-díj (2007)

Györe Balázs (Budapest, 1951. május 8. –) József Attila-díjas magyar költő, író.

Életpályája

Szülei: Györe Pál és Széles Ilona. 1971–1976 között az ELTE BTK magyar–orosz szakos hallgatója volt. 1976–1977 között tanított. 1977–1980 között filmtárvezetőként illetve könyvtárosként dolgozott. 1979–1981 között zenés irodalmi koncertekkel lépett fel.

1980 óta szabadfoglalkozású író. A Fölöspéldány-csoport volt tagja. 1980–1985 között a Lélegzet című folyóirat társszerkesztője volt (Rácz Péterrel és Tábor Ádámmal). Az Örley Kör egyik alapítója. 1985-ben a József Attila Kör titkára lett. 1989 óta a '84-es kijárat szerkesztője.

Magánélete

1980-ban házasságot kötött Scheer Adrienne-nel. Egy lányuk született; Borbála (1981).

Munkássága

Regényeiben a dokumentumszerűség és líraiság, emlékező szubjektivitás és távolságtartó irónia pontosan kimunkált ötvözetét alkotja meg; az 1960-as években indult nemzedék egzisztenciális és erkölcsi csődjét ábrázolja.

Művei

  • A jámbor Pafnutyij apát keze vonása; Magvető, Bp., 1982
  • Lélegzet I-II. (antológiák, 1985, 1987)
  • A 91-esen nyugodtan elalhatok (naplóregény, 1989)
  • Mindenki keresse a saját halálát; Cserépfalvi, Bp., 1993 (Próza)
  • A megszólítás ábrándja; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1994 (Liget könyvek)
  • Ha már ő sem él, kérem olvasatlanul elégetni; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1996 (Liget könyvek)
  • Krízis (1998)
  • A valóságban is létezik (regény, 1999)
  • Boldogkönyv (2001)
  • A jámbor Pafnutyij apát keze vonása; 2. jav., bőv. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Bp., 2002 (Györe Balázs művei)
  • Halottak apja (2003)
  • A 91-esen nyugodtan elalhatok; 2. jav. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Bp., 2003 (Györe Balázs művei)
  • Megszakítottam egy regényt (versek, 2004)
  • Apám barátja (2006)
  • Basa na mrtvite. Roman (Halottak apja); bolgárra ford. Martin Hrisztov; Ergo, Sofia, 2009 (Moderna evropejska proza)
  • Hová mész, Budapest?; Podmaniczky Művészeti Alapítvány, Szeged, 2010
  • Kölcsönlakás; Kalligram, Pozsony, 2010
  • Barátaim, akik besúgóim is voltak. Regény, dokumentum; Kalligram, Bratislava, 2012
  • Sasztliva kniga. Roman (Boldogkönyv); bolgárra ford. Szvetla Kjoszeva; Ergo, Sofia, 2012
  • Halálom után eltüzelni! Regény; Pesti Kalligram, Bp., 2015
  • Amerikai grafit. Regény; Kalligram, Bp., 2017

Források

További információk