Gyárdűlő

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Gyárdűlő
Az egykori tiszti lakótelep, előtte az Üllői út
Az egykori tiszti lakótelep, előtte az Üllői út
Közigazgatás
TelepülésBudapest X. kerülete
KerületBudapest X. kerülete
Alapítás ideje1860-as évek
Városhoz csatolás1873
Népesség
Teljes népesség6968 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Gyárdűlő (Budapest X. kerülete) Gyárdűlő Gyárdűlő Pozíció Budapest X. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 28″, k. h. 19° 07′ 11″47.474444444444, 19.11972222222247.474444°N 19.119722°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 28″, k. h. 19° 07′ 11″47.474444444444, 19.11972222222247.474444°N 19.119722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyárdűlő témájú médiaállományokat.

Gyárdűlő Budapest egyik városrésze a X. kerületben.

Fekvése

Budapest-Kőbánya délnyugati részén helyezkedik el. Határai: a Mázsa tértől a MÁV szolnoki vasútvonala – Száva utca – Üllői út - a MÁV hegyeshalmi vonala – Kőbányai út a Mázsa térig.

Történelme

A Bihari út 8/c alatt található szükséglakás-épület, 1932-ben épült. Az egyik oldal... ...és a másik, felújított oldal

1873-ban kapta a nevét a városrész, a környéken létesült gyárakról.

Történelmét a mai Mázsa tér környékén épült sertéspiac indította meg, amelyet 1861-ben adtak át, egy 20 holdas területen. Fokozatosan innen látták el egész Budapest sertésfogyasztását, hiszen a környéki gazdák ide hozták hízósertéseiket eladásra. A következő egy-két évtizedben a piac vonzáskörzete egyre bővült, az egész magyarországi, szerbiai, romániai sertésforgalom központjává vált, sőt, 1896-ban Bécs sertéshúsimportjának (évi 362 000 sertés) csaknem kétharmada (234 000 sertés) a kőbányai piacról származott; egész Európában ismert lett. Ekkor már különböző létesítményeket, ún. sertésállásokat is építettek az állatok további hizlalására. Mintegy 100 000 hízót tarthattak egyszerre a kőbányai-gyárdűlői telepen, 120 holdnyi területen.

A sertéspiac jövője viszont nem tarthatott sokáig, ugyanis 1892 májusában felütötte fejét a piacon a sertésvész. Ekkor a kormány karantént rendelt el, az állatokat csak budapesti fogyasztásra, azonnali vágással lehetett elvinni. A nyár folyamán rengeteg kényszervágást végeztek, teljesen kiürítették a telepet, viszont a kórban így is csaknem 15 000 sertés pusztult el. Novemberben a telepet fertőtlenítették, decemberben ismét megindult a kereskedelem, ekkor 25 000 sertést tartottak itt egy időben. Nemsokára viszont újból megjelent a sertésvész, ekkor a külföldi piacokon véglegesen betiltották a kőbányai sertések behozatalát. Utána a piac forgalma visszakorlátozódni kényszerült Budapest ellátására.

A XIX. század végén az iparosodás növekvő üteme Budapestre szívta a falusi lakosságot, melynek hatására a XX. század elejére lakásínség lépett fel. Kőbányán az első szükséglakásokat 1886-ban épültek. 1911-ben a Ceglédi út 6-26. szám alatti telken 17 kétszintes házat - egyszobás illetve egy szoba-konyhás lakást - építettek. Az 1930-as években a kőbányai lakosság 8-10%-a lakott a szükséglakásokban. 1932-ben a Bihari út 8/c címen is felépült egy 216 egyszobás lakást tartalmazó épület, mely a mai napig fennmaradt. A Ceglédi úti szükséglakásokat az 1970-es évek derekára felszámolták.

A második, felújított lakótelep

1955-1958 között a városrész déli oldalán, az Üllői út mentén a Zágrábi utca-Ceglédi út-Száva utca által határolt területen épült a tiszti lakótelep szocreál stílusban, négyemeletes, néhol jellegzetesen íves betonházakkal.

Gyárdűlő második újkori lakótelepe 1977-1979 között épült a Ceglédi úti szükséglakások helyén az V. ötéves terv keretében. Eltérően más városrészek paneltömbjeitől, itt csupán három darab nyolclépcsőházas tízemeletes szalagház épült. (Bihari út, Kékvirág utca, Balkán utca) és egy hat lépcsőházas (Somfa köz), tízemeletes épület található, eltolt négyzet alakban. 1985-1986 között a lakótelep keleti oldalára három darab egy lépcsőházas, szintén tízemeletes lakóház épült. A telepen összesen 1152 lakás található, amelyekben megközelítőleg 3500-an élnek.

1981-re készült el a Ceglédi úti postásszálló, illetve a Zágrábi úti óvoda.

Megjegyzések

  1. ↑ Vö.: Látványos archív fotósorozat a Ceglédi útról
  2. ↑ Korábbi nevén Rabinovits József utca. A lakótelep elkészülését követően, 1978. november 29-én került sor egy mészkő anyagú emléktábla felavatására, melyet az utca névadójának Rabinovits József (1884-1940) tiszteletére helyeztek el, a lakótömb Somfa köz felőli végfalán.

Hivatkozások

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ a b Palasik Mária: X. kerület: Kőbánya. Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 26. old.
  3. ↑ Palasik (2000), 33. old.
  4. ↑ Vincze Miklós - Hatvan éve álldogál már egy pingvinpár az Üllői út óriástömbjei mögött (24.hu, 2018.04.25.)
  5. ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  6. ↑ a b Az V. ötéves terv jóléti és szociális létesítményei, 1981.

Források

Budapest X. kerülete (Kőbánya)
KerületrészekFelsőrákos · Gyárdűlő · Keresztúridűlő · Kőbánya · Kőbánya-Kertváros · Kúttó · Laposdűlő · Ligettelek · Népliget · Óhegy · Téglagyárdűlő · Újhegy
Látnivalók, kultúraConti-kápolna · Csősztorony · Evangélikus templom · Fővárosi Serfőző Rt. / Globus Konzervgyár · Gránátos utcai izraelita temető · Havas (Dreher)-villa · Kőbányai pincerendszer · Kozma utcai izraelita temető · Lengyel Múzeum · Lengyel nemzetiségi templom · Lengyel sétány · Népliget · Református templom · Mindenki Temploma (volt zsinagóga) · Szent László-templom · Szent László Gimnázium · Tűzoltó Múzeum · Söripari Emléktár - Dreher Sörmúzeum · Új köztemető (301-es parcella · Lengyel parcella)