Napjainkban a Grímsvötn olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és az információ demokratizálódásával a Grímsvötn minden korosztály és hátterű ember érdeklődési köre lett. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Grímsvötn jelentős nyomot hagyott az életvitelünkben és a körülöttünk lévő világ felfogásában. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Grímsvötn mai hatását és jelentőségét, valamint a jövőbeni jelentőségét.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Grímsvötn | |
![]() | |
A Grímsvötn és a Vatnajökull gleccser | |
Magasság | 1725 m |
Hely | ![]() |
Típus | Vulkáni kaldera |
Utolsó kitörés | 2011. május 22. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Grímsvötn témájú médiaállományokat. |
A Grímsvötn jég alatti tavak csoportja és egy azonos nevű tűzhányó Izland délkeleti részén. Az Izlandi-felföldön, a Vatnajökull jégmező északnyugati részén található. A tavak 1725 m-es tengerszint feletti magasságban fekszenek, és alattuk található a vulkán magmakamrája.