A mai világban a Goljak-hegység olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes a különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Goljak-hegység olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni és megvitatni. A Goljak-hegység eredetétől a mai hatásig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, ezért elengedhetetlen a különböző élek és dimenziók feltárása. Ebben a cikkben elmélyülünk a Goljak-hegység izgalmas világában, hogy részletesen megismerjük jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és megértsük ezt a lenyűgöző témát.
Goljak-hegység (Gollak, Гољак) | |
![]() | |
A Badovac-tó a Goljak-hegységben | |
Magasság | 1181 m |
Hely | Koszovó, Szerbia |
Legmagasabb pont | Velja glava (1181 m) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Goljak-hegység témájú médiaállományokat. |
A Goljak-hegység (szerbül Гољак / Goljak, albánul Gollak) egy hegyvidékes terület Koszovó keleti részén, illetve Szerbia déli részén, melyet nyugatról a Lab régió határol. A hegység Koszovó területén Pristina, Gnjilane városok és a Szerbia területén található Sijarinska Banja város közt fekszik. Legmagasabb csúcsa a Velja glava, amely 1181 méterrel magasodik a tengerszint fölé. [1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Goljak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.