Glikoprotein
Ebben a cikkben a Glikoprotein-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Glikoprotein egy olyan téma, amely sokféle szempontot ölel fel, a társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában való relevanciájáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Glikoprotein hogyan fejlődött az idők során, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Glikoprotein eredetétől jelenlegi állapotáig jelentős nyomot hagyott a világban, és fontos megérteni jelentőségét, hogy felmérhessük értékét a mai társadalomban.
Nem tévesztendő össze ezekkel: peptidoglikán, proteoglikán
A glikoproteinek (vagy fehérjecukrok) olyan fehérjék, melyekhez kovalens kötéssel szénhidrátokhoz kapcsolódnak. Prokarióták, eukarióták, sőt vírusok is rendelkeznek rájuk jellemző glikoproteinekkel. Eukarióta sejtekben a glikoziláció (vagyis a szénhidrátok hozzákapcsolódása a fehérjéhez) a Golgi-készülék nevű sejtszervecskében történik meg. Szénhidrátok kötődhetnek szerin, treonin, hidroxilizin és hidroxiprolin aminosavakhoz O-glikozidos kötéssel, valamint aszparaginhoz N-glikozidos kötéssel. A glikolizációt glikozil-transzferáz enzimek végzik.
Források
- Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia (3. kiadás) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-242-902-8
