Napjainkban a Glattfelder Béla nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása különböző területeken tükröződik, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. A Glattfelder Béla heves vitákat váltott ki, megváltoztatta az emberek világszemléletét, és megkérdőjelezte a kialakult struktúrákat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Glattfelder Béla életünkre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan alakította a körülöttünk lévő világról alkotott képünket. A Glattfelder Béla eredetétől jelenlegi hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társadalomban.
Glattfelder Béla | |
2014 februárjában | |
Született | 1967. május 4. (57 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Glattfelder Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Glattfelder Béla (Budapest, 1967. május 4. –) magyar politikus, a Fidesz tagja és az Európai Parlament képviselője.
Az esztergomi Ferences Gimnáziumban érettségizett. 1992-ben agrármérnöki[1] végzettséget szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 2000-ben címzetes főiskolai tanár lett a Szolnoki Gazdasági Főiskolán.
1988-ban lépett be a Fideszbe. 1990-től 2004-ig országgyűlési képviselő volt; az első szabadon választott Országgyűlésbe a legfiatalabb képviselőként jutott be.[2] 2000–2002 között a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára volt, ezt követően 2004-ig az Országgyűlés Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának alelnöke.
2004-ben választották európai parlamenti képviselővé. Tagja volt az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának, póttagja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak, helyettesítő tagja a Halászati Bizottságnak, valamint tagja az EU-Mercosur Közös Parlamenti Bizottságnak és az EU-Oroszország Közös Parlamenti Bizottságnak.[3]