A mai világban a Giorgio Vasari olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette. A történelemben betöltött jelentőségétől a mai alkalmazásokig a Giorgio Vasari számos területen tanulmányozás, vita és feltárás tárgya volt. Az évek során mindennapi életünk alapvető elemévé vált, mind kultúránkra, mind életmódunkra hatással van. Ebben a cikkben elmélyülünk a Giorgio Vasari lenyűgöző világában, feltárva eredetét, társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit.
Giorgio Vasari | |
![]() | |
Született | Giorgio II Vasari 1511. július 30.[1][2][3][4] Arezzo[5][4] |
Elhunyt | 1574. június 27. (62 évesen)[2][3][4] Firenze[5][4] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Niccolosa Bacci |
Szülei | Maddalena Tacci Antonio Vasari |
Foglalkozása | |
Tisztsége | udvari festő (Medici-család) |
Kitüntetései | Aranysarkantyú-rend |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Giorgio Vasari témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Vasari témájú médiaállományokat. | |
Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz építész, manierista festő, művészeti író.
Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangelóval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint, és az ő tanácsára folytatott építészeti tanulmányokat is.
Mint építész, maradandót alkotott: az ő tervei szerint épült az Uffizi és az úgynevezett Vasari-folyosó Firenzében.