Gerecsei őskrokodil

A mai világban a Gerecsei őskrokodil számos területen jelentős jelentőségre tett szert. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Gerecsei őskrokodil-nek sikerült széles közönség figyelmét felkelteni. Relevanciája népszerűségének növekedésében és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásában is megmutatkozott. Ebben a cikkben elmélyülünk a Gerecsei őskrokodil világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Gerecsei őskrokodil eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a történelem előtti és utáni időszakát jelölte meg, és a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsi emberek érdeklődésére számot tartó témává vált. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy teljes mértékben felfedezze mindazt, amit a Gerecsei őskrokodil kínál.

Gerecsei őskrokodil
Evolúciós időszak: kora jura
A maradványok, egy korábbi kiállítás szerinti elrendezésben
A maradványok, egy korábbi kiállítás szerinti elrendezésben
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllőszerűek (Sauropsida)
Alosztályág: Archosauromorpha (Archosauromorpha)
Rend: Mesoeucrocodylia (Mesoeucrocodylia)
Alrend: Thalattosuchia (Thalattosuchia)
Család: Teleosauridae (Teleosauridae)
Nem: Magyarosuchus
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire, 1825
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gerecsei őskrokodil témájú kategóriát.

A gerecsei őskrokodil, amelyről a legfrissebb őslénytani kutatások során derült ki, hogy a Thalattosuchia alrendbe tartozó tengeri krokodil egy példánya, amely 1996 augusztusában került elő az alsó jura toarci emeletének kisgerecsei márga formációjából, a gerecsei Pisznice hegy egy fél évszázada elhagyott kőfejtőjében. Körülbelül 180 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában ez az állat valószínűleg partközeli, sekélytengeri környezetben szedte áldozatait. A lelet felfedezése az év őslénytani szenzációjaként került be a köztudatba (az első komolyabb jura gerincesként hazánk jelenlegi területéről). A lelet tudományos leírása 2018-ban jelent meg. A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy kiderült róla, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen csoportba tartozik, ezért egy új faj, és nemzetség bevezetését indokolta. Így a Metriorhynchoidea csoportban monotipikus nemzetségként lett leírva Magyarosuchus fitosi néven.[1]

A lelet különlegessége még, hogy a beágyazó kőzet tulajdonságai miatt olyan szerencsésen konzerválódtak a csontok, hogy a későbbi rétegmozgások egyáltalán nem deformálták azokat, minden az eredeti 3 dimenziós arányokkal fosszilizálódott.

A gerecsei Steneosaurus maradványai a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytárának gerincesgyűjteményében kerültek elhelyezésre. 2011. november 18-ától a múzeum állandó kiállításának részeként bárki által megtekinthető.
A Pisznice hegy egésze szigorúan védett természetvédelmi terület, a kerecsensólyom élőhelye, a területre engedély nélkül szigorúan tilos a belépés!

Jegyzetek

Források