Gazdasági válság

A ma bemutatott cikkünkben a Gazdasági válság lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Gazdasági válság tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, művészek, tudósok, filozófusok és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A következő oldalakon a Gazdasági válság különböző aspektusait fogjuk feltárni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a tudományos területen való relevanciájáig. Ezenkívül elemezzük a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy az idők során hogyan alakította fel felfogásunkat és meggyőződésünket. Készülj fel, hogy elmerülj a Gazdasági válság történetén és jelenén átívelő leleplező utazásban.

A dél-tengeri buborék nevű brit gazdasági válságról szóló karikatúra 1721-ből

A gazdasági válság közgazdaságtani fogalma legáltalánosabban a gazdasági növekedés negatívba fordulását, a konjunktúra, az üzleti ciklus lehanyatlását jelenti.[* 1] A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság volt.

Jellemzői

A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, konjunkturális ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük.

Jellemzői lehetnek a munkanélküliség növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, csődök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.[1][2] További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a leértékelése. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése (defláció) vagy éppen túl gyors növekedése, az infláció.

Elméletek a válságok okairól

Bankroham Birminghamben 2007-ben

A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.[* 2][3] Az első átfogó válságelméletet Jean Charles Léonard de Sismondi svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején.

A gazdasági válságok egy fajtájának, a periodikus tőkés túltermelési válságok elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult túltermelési válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az 1973-as olajválság és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.

Megjegyzések

  1. ↑ A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.
  2. ↑ Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.

Hivatkozások

  1. ↑ Charles P. Kindleberger and Robert Aliber (2005), Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, ISBN 0-471-46714-6.
  2. ↑ Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224.
  3. ↑ Milton Friedman: A Monetary History of the United States.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wirtschaftskrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic depression című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Commons:Category:Economic crises
A Wikimédia Commons tartalmaz Gazdasági válság témájú médiaállományokat.
  • A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG. Cloud7o.edupage.org
  • Portfolio: A válságok ősanyja
  • Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.)
  • A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947) (Tomka Béla, Gondolat, 1996, Bp.)
  • A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei; ford. Balogh-Sárközy Zsuzsanna; Savaria University Press, Szombathely, 2010
  • Forgács Imre: Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához; Gondolat, Budapest, 2012
  • Bod Péter Ákos: Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2012 (Magyar szemle könyvek)
  • Sági Judit: Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban. Monográfia; Agroinform, Budapest, 2014
  • Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története; ford. Felcsuti Péter; Osiris, Budapest, 2023 (Osiris társadalomtudományi könyvtár)

Kapcsolódó szócikkek