A mai világban a Gardar Svavarsson olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Gardar Svavarsson érdekességgé vált azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Gardar Svavarsson különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a különböző területeken. Történelmi relevanciájától a mai hatásig a Gardar Svavarsson továbbra is vita és vita tárgya, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Gardar Svavarsson (Garðar Svavarson) svéd származású viking, aki jelentős szerepet játszott Izland felfedezésében. Ő volt Naddoddur után a második skandináv hajós, aki elérte a szigetet.
A Haukr Erlendsson által szerkesztett Landnámabók szerint Svavar fia Gardar földbirtokos volt Sjællandon (Dánia), felesége pedig a Hebridákról származott. A 860-as években többször bejárta a szigetvilágot, hogy felesége halála után apósával szemben érvényesítse örökségét. Hajója azonban egyszer viharba került és messzire sodródott a Hebridáktól. Ezen út során érte el Izland keleti partjait.
Gardar ezután körbehajózta a szigetet. Ő volt az első, aki megállapította Izlandról, hogy sziget. A Skjálfandi-öbölnél kötött ki és áttelelt Izlandon. E helynek ma Húsavík a neve.
Az áttelelés során egyik embere, Náttfari és egy rabszolga, valamint egy rabszolgalány elhagyták Gardart és önállóan letelepedtek egy közeli völgyben, amit Nattfaravíknek neveztek el. Tulajdonképpen ők lettek Izland első állandó telepesei – ha az ír szerzeteseket nem tekintjük állandó lakosoknak – de az izlandi hagyomány mégsem így őrizte meg nevüket, valószínűleg alacsony származásuk miatt.[1]
Gardar a tél végén elhajózott és elhíresztelte Izland szépségét. A szigetet magáról Garðarshólminak, Garðar szigetének nevezte el. Gardarral kapcsolatban ismeretes még, hogy fia, Uni, Izlandra vándorolt és unokája a Hróar nevet viselte.