Galvanizálás
A mai világban a Galvanizálás egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. Legyen szó történelmi eseményről, híres személyiségről vagy természeti jelenségről, a Galvanizálás emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Galvanizálás hatását és relevanciáját, megvizsgálva eredetét, következményeit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a témát, és világosabb képet adunk annak fontosságáról a mai világban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A galvanizálás az elektrolízis egy formája, elektrokémiai folyamat, amikor elektromos áram (egyenáram) hatására az oldatból/olvadékból az elektródán fém válik ki.
Használata
A galvanizálás – elektrolitikus úton történő – tömör és sima fémbevonatok előállítása, a bevonó fém ionjait tartalmazó oldatból, „fürdőből”. Legtöbbször fémet vonnak be vékony fémréteggel, ritkábban műanyagot.
Galvanizálással a katódnak (negatív pólus) kapcsolt fém alkatrész felületére - külső áramforrás segítségével - a bevonó fém ionjait tartalmazó elektrolitból, fémbevonatot választanak le. A pozitív pólus - az anód - legtöbbször oldódó és a bevonó fémből van.
Felületek aranyozására a galvanizálás elterjedése előtt a tűzi aranyozást – tűzihorganyzás – használták, ami úgy történt, hogy az aranyból amalgámot készítettek, ezt vitték fel az aranyozandó tárgyra, és a higanyt elpárologtatták.
A galvanizálást manapság díszítésre, korrózióvédelemre, forraszthatóság javítására, felületkeményítésre (súrlódás csökkentése érdekében), (elektromos) vezetőképesség javítás érdekében és árnyékolásra használják.