A Görög bizánci katolikus egyház ma olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Görög bizánci katolikus egyház előkelő helyet foglalt el a történelemben, befolyásolva a kultúra, a politika, a technológia és a mindennapi élet különböző aspektusait. Az évek során tanulmányozási és elmélkedési témává vált akadémikusok, kutatók és különböző tudományágak szakemberei számára. Ebben a cikkben a Görög bizánci katolikus egyház-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a jövőre vonatkozó lehetséges következményekig.
| Görög bizánci katolikus egyház | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | katolikus |
| Tisztsége | püspök |
| Szertartás | Bizánc |
| Tagság | 5 000 |
| Nyelv | görög |
| Alapítva | 1859 |
| Alapító | Izajás Papadopoulos |
| Rómához csatlakozott | 1911 |
| Székhely | Καθεδρικός Ναός Αγίας Τριάδος |
| A Görög bizánci katolikus egyház weboldala | |
A görög bizánci katolikus egyház teljes egységben áll a római katolikus egyházzal, amely felhasználja a bizánci liturgiát. Koiné és modern görög nyelven folyik a szertartása.
Az 1274-es második lyoni zsinat és az 1439-es bázel–ferrara–firenzei zsinat megkísérelte helyrehozni a kelet–nyugati egyházszakadást a görög és a latin keresztények között. A török uralom alatt voltak görögkatolikusok, akik közeledtek Rómához. A bizánci rítust folytató katolikusok az 1880-as évek után építették első templomaikat, Malgara és Thrace településeken. Izajás Papadopoulosz – aki a thracei templomot építette – 1911-ben megkapta a püspöki felajánlást, és rábízták alapítsa meg a bizánci rítusú görögkatolikusok egyházát.
Az első világháború után kialakult görög–török viszály jelentősen csökkentette a görögkatolikusok számát. 2002-ben körülbelül 5000 főt számoltak össze.[1] Jelenlegi kinevezett püspök-exarchája Manuel Nin O.S.B.