A mai világban a Gáthy Zoltán olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkelti. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Gáthy Zoltán mindenhol visszatérő beszédtéma lett. A politikai vitáktól a tudományos vitákig a Gáthy Zoltán továbbra is forró téma, amely érzelmeket, véleményeket és reflexiókat vált ki az élet minden területén. A határokon átívelő jelentőséggel a Gáthy Zoltán továbbra is minden korosztály és hátterű egyén érdeklődési körébe tartozik, és olyan témává válik, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki.
Gáthy Zoltán | |
Született | 1894. augusztus 3. Lipótvár |
Elhunyt | 1972. február 12. (77 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építészmérnök |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gáthy Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Gáthy Zoltán (Lipótvár, 1894. augusztus 3. – Budapest, 1972. február 12.) aranyokleveles magyar építészmérnök, Dorog arculatának egyik legfőbb kialakítója.
Az első világháborúból való hazatérése után, 1919-ben szerzett mérnöki oklevelet a budapesti József Nádor József Nádor Műegyetemen. 1923-ban költözött Dorogra, 1941-ig vezette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi építési osztályát. Számos dorogi középület, munkáslakás és villa tervezője, mértéktartóan impozáns klasszicizáló épületei ma is meghatározzák a városképet, több, mint 200 munkája található meg a város környékén.
Fia, a rubinokleveles gépészmérnök Gáthy Barnabás 1926-ban született Dorogon. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagjaként részt vett az esztergomi Várhegy ásatásaiban és a királyi palota feltárásában. 1941-ben visszaköltözött Budapestre, a második világháborúban elvesztette nagyobbik fiát, és családjának épülő Gellért-hegyi villája is elpusztult. A háború után főleg ipari épületeket tervezett.
Dorogon utcát neveztek el róla.
2014. szeptember 6. óta Gáthy Zoltán nevét viseli Dorogon a Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum.
Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2