Gáthy Zoltán

A mai világban a Gáthy Zoltán olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkelti. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Gáthy Zoltán mindenhol visszatérő beszédtéma lett. A politikai vitáktól a tudományos vitákig a Gáthy Zoltán továbbra is forró téma, amely érzelmeket, véleményeket és reflexiókat vált ki az élet minden területén. A határokon átívelő jelentőséggel a Gáthy Zoltán továbbra is minden korosztály és hátterű egyén érdeklődési körébe tartozik, és olyan témává válik, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki.

Gáthy Zoltán
Született1894. augusztus 3.
Lipótvár
Elhunyt1972. február 12. (77 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítészmérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáthy Zoltán témájú médiaállományokat.

Gáthy Zoltán (Lipótvár, 1894. augusztus 3.Budapest, 1972. február 12.) aranyokleveles magyar építészmérnök, Dorog arculatának egyik legfőbb kialakítója.

Életpályája

Az első világháborúból való hazatérése után, 1919-ben szerzett mérnöki oklevelet a budapesti József Nádor József Nádor Műegyetemen. 1923-ban költözött Dorogra, 1941-ig vezette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi építési osztályát. Számos dorogi középület, munkáslakás és villa tervezője, mértéktartóan impozáns klasszicizáló épületei ma is meghatározzák a városképet, több, mint 200 munkája található meg a város környékén.

Fia, a rubinokleveles gépészmérnök Gáthy Barnabás 1926-ban született Dorogon. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagjaként részt vett az esztergomi Várhegy ásatásaiban és a királyi palota feltárásában. 1941-ben visszaköltözött Budapestre, a második világháborúban elvesztette nagyobbik fiát, és családjának épülő Gellért-hegyi villája is elpusztult. A háború után főleg ipari épületeket tervezett.

Művei

A dorogi városháza
Erkel Ferenc Zeneiskola
  • Bányakaszinó (ma Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum), 1924, Dorog
  • Zenepavilon, 1924, Dorog
  • Sporttelep, Dorog, 1923-1925
  • Sportuszoda, 1923, Dorog
  • Bányaigazgatói lak (ma rendőrkapitányság), Dorog
  • Schmidt-villa, 1925, Dorog
  • I. világháborús emlékmű, 1927, Dorog
  • Városháza, 1927, Dorog
  • Gyógyszertár (ma Erkel Ferenc Zeneiskola), Dorog
  • Szent Borbála bányásztemplom, 1927, Dorog
  • Dorog és Vidéke Ipartestület székháza, 1927, Dorog
  • Kálváriakápolna, 1929 (1981-ben felrobbantották), Dorog
  • Dózsa György Általános Iskola, 1929, Dorog
  • Közösségi ház, 1930, Dorog
  • Szénoltár, 1938 (1956-ban elpusztult), Dorog
  • Petőfi Sándor Óvoda, Dorog
  • A XII-es aknai bányászlakótelep épületei, 1938, Csolnok
  • Hétszínvirág Óvoda, 1939, Dorog
  • Legényegylet épülete, Esztergom
  • Kálváriastációk, Péliföldszentkereszt
  • DCM cementgyár, Vác
  • Mosonmagyaróvári timföldgyár
Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum, Dorog

Emlékezete

Dorogon utcát neveztek el róla.

2014. szeptember 6. óta Gáthy Zoltán nevét viseli Dorogon a Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum.

A könyvtár felirata

Források

Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2