Friss István

Friss István
Született1903. május 31.
Nagyvárad
Elhunyt1978. október 11. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGlasner Sarolta
(h. 1931–1945)
Weiser Rózsa
(h. 1945–1978)
SzüleiFriss Zsigmond
Glasner Gabriella
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1953. május 17.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1956)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1956 – 1958. november 16.)
  • az MSZMP KB tagja (1956. november 10. – 1978. október 11.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1967. január 28.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Friss István (Nagyvárad, 1903. május 31.Budapest, 1978. október 11.) állami díjas magyar közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Friss István
Nem található szabad kép.(?)
Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár.

Életútja

Friss Zsigmond részvénytársasági igazgató és Glasner Gabriella fia. Felsőfokú tanulmányait 1924-ben fejezte be a berlini kereskedelmi főiskolán.

1922-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1925-ben tiltott politikai tevékenység miatt négyévi börtönbüntetést kapott. 1928-ban az illegális Kommunista szerkesztője lett, később a kommunista párt ideiglenes titkárságának tagjai közé választották. 1931-ben házasságot kötött Glasner Saroltával, 1945-ben elvált és feleségül vette Weiser Rózsát, akivel élete végéig élt. 1935–1936 folyamán a Szovjetunióban, 1936-tól 1939-ig Prágában élt. A német megszállás után Lengyelországba, onnan Svédországba menekült. 1941-ben Moszkvába került, ahol egy darabig nem jutott se munkához, se lakáshoz. 1945-ben az úgynevezett moszkovita csoport tagjaként tért haza.

1945-től 1954-ig a kommunista párt Állampolitikai, majd Államgazdasági, végül Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, 1956 és 1961 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Államgazdasági Osztályát vezette. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, 1956-ban az MSZMP Központi Bizottsága tagja lett. 1949 és 1967 között országgyűlési képviselőként is működött. 1954-ben kinevezték az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává. 1974-től haláláig az intézmény tudományos tanácsadója volt.

1953 májusában az MTA levelező, 1960-ban rendes, 1973-ban elnökségi tagjává választották. 1965 és 1970 között a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya titkári, 1970-től 1973-ig elnöki posztját töltötte be. 1965-ben a Magyar Közgazdasági Tanács alelnöke lett.

Munkássága

A gazdaságpolitika egyik irányítójaként jelentős szerepet játszott egyfelől az 1945–1946-os hiperinfláció leküzdésében, a stabil forint megteremtésében. Az 1956-os forradalom után részt vett a gazdaságirányítás túlközpontosításának enyhítésében, az új agrárpolitika kialakításában, az 1960-as években az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában.

Kutatómunkájában a gazdaságpolitika tudományos megalapozására törekedett. Nézeteit Gazdasági törvények, tervezés, irányítás című 1968-as kötetében és a Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. 1957–1960 című, általa szerkesztett 1976-os könyvben összegezte. Úgy vélte, a szocialista gazdaságot egységes termelési rend, de sokféle érdek jellemzi. Véleménye szerint egyetlen népgazdasági terv sem teljesíthető tételesen; a végrehajtásnak folyamatos viták közepette kell történnie, hogy többféle gazdaságfejlesztési koncepció közül lehessen kiválasztani az általános társadalmi érdekeknek leginkább megfelelőt. A gazdaságpolitikát tudomány, politika és népgazdasági tervezés hatékony együttműködésének eredményeként képzelte el.

Díjai, elismerései

Emlékezete

Nyers Rezső „a magyar progresszió jeles képviselőjének” nevezte, akinek életműve „jelentős hozzájárulás a magyar haladásért és a szocialista Magyarországért folyó társadalmi küzdelmekhez.” 1984-ben Friss István emlékezete címmel emlékkönyv jelent meg tiszteletére a Közgazdaságtudományi Intézet kiadásában. 1984 és 1991 között Budapest XI. kerületében utca viselte nevét. (Ezt a rendszerváltás után visszanevezték korábbi nevére, Késmárki utcára.)

Főbb művei

Jegyzetek

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. Friss Zsigmond gyászjelentése (1936. április 24.) Pesti Hírlap, 58. évfolyam, 94. szám
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 529/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. Friss István életrajza a Magyar életrajzi lexikonban. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  5. Nyers Rezső: Friss István 1903–1978. Magyar Tudomány, 1979. 4. sz. 307., 309. o.

Források

További irodalom

További információk