A mai világban a Friedrich August von Hayek központi helyet foglal el társadalmunkban. Hatása az élet minden területére kiterjed, a politikától a populáris kultúráig, a technológián és a gazdaságon keresztül. Ez a cikk alaposan megvizsgálja a Friedrich August von Hayek hatását és relevanciáját, elemezve annak a világra gyakorolt hatásait és következményeit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk átfogóan megérteni ezt a jelenséget és következményeit azzal a céllal, hogy teljesebb és kontextualizáltabb képet adjunk a Friedrich August von Hayek-ről, hogy gazdagító és konstruktív vitát indítsunk el.
Friedrich August von Hayek | |
![]() | |
Született | 1899. május 8.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
Elhunyt | 1992. március 23. (92 évesen)[1][2][3][5][8] Freiburg im Breisgau[9][10][11] |
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | August von Hayek |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | elnök (1947–1961) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Neustifter Friedhof |
![]() | |
Friedrich August von Hayek aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August von Hayek témájú médiaállományokat. | |
Friedrich August von Hayek (Bécs, 1899. május 8. – Freiburg, 1992. március 23.) az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabadpiac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén. Jelentősen hozzájárult a kognitív tudomány és a jogtudomány fejlődéséhez is. 1974-ben ideológiai riválisával, Gunnar Myrdallal megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott.
Hayek elit értelmiségi család fiaként Bécsben látta meg a napvilágot. A Bécsi Egyetemen 1921-ben és 1923-ban szerzett doktori fokozatokat, jogot, pszichológiát és közgazdaságtan tanult. Fiatalon a szocializmus eszméjével szimpatizált, Ludwig von Mises tanainak hatására gondolkodása alapvetően megváltozott.
Hayek Jeremiah Jenks professzor kutató asszisztenseként dolgozott a New York Egyetemen 1923–1924 között. Ezután az Austrian Institute of Economic Research igazgatója lett, majd a London School of Economics közgazdasági tanszékéhez csatlakozott 1931-ben. Az Anschluss után, 1938-ban felvette a brit állampolgárságot.
Az 1940-es évek elején Hayek a korszak egyik meghatározó elméleti közgazdászává vált. A második világháború után azonban Hayek laissez-faire elveivel szemben az állami beavatkozást követő tanok, különösen Keynes eszméi váltak divatossá a közgazdászok és gazdaságpolitikusok közt. Hayek kikerült a közgazdasági gondolkodás fősodrából, és a Committee on Social Thought professzoraként a Chicagói Egyetem filozófia-professzora lett 1950-ben. Ezt a posztját 1962-ig megtartotta, majd 1968-ig a Freiburgi Egyetem tanára lett. Innen ment nyugdíjba, és szülőhazájába visszatérve a Salzburgi Egyetemen adott órákat. Hayek következetes közgazdasági eszméi a keynesi ihletettségű gazdaságpolitika kudarca miatt az 1970-es években újra népszerűvé váltak. 1974-ben megkapta a Nobel-díjat. Megérte a szocializmus bukását, és összegző művében korai tanaival összhangban értékelte a tervgazdaság tarthatatlanságát. 1992-ben Németországban, Freiburgban halt meg.
Magyarországon 2001-ben Hayek Társaság néven szerveződött ultraliberális csoport Hayek eszméinek népszerűsítésére (2005-ben megszűnt). Szlovákiában is van Hayek Társaság.[22]