Frankfurti iskola
A mai világban a Frankfurti iskola különböző területeken nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Frankfurti iskola állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Hatása számos területen figyelemre méltó, a technológiától a politikáig, beleértve a kultúrát és az interperszonális kapcsolatokat is. Ezért fontos elemezni és megérteni, hogy a Frankfurti iskola milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Ebben a cikkben a Frankfurti iskola-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és szempontokat vizsgáljuk meg, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és mindennapi életünkben betöltött szerepét.
A frankfurti iskola megnevezés a marxista alapú kritikai elméletet képviselő gondolkodók egy csoportjának és elméleteik megnevezésére használatos. Az „iskola” kezdetét az jelenti, amikor 1930-ban Max Horkheimer lett a Frankfurti Egyetem Szociológiai Intézetének (Institut für Sozialforschung) igazgatója. A (nem hivatalos) „frankfurti iskola” megnevezéssel illetett gondolkodók ugyanis valamennyien kapcsolatban álltak az Intézettel. Az iskola ugyanakkor sohasem intézményesült, inkább általánosan használják.
Az „iskola” képviselői, elsősorban Theodor Adorno, Max Horkheimer, Walter Benjamin, Herbert Marcuse, Jürgen Habermas, Alfred Schmidt élesen bírálják a monopolkapitalista társadalmat, de elutasítják a szovjet mintájú szocialista fejlődés alternatíváját, s a konzumkultúrával a radikális avantgardizmust állítják szembe.[1]
Jegyzetek
- ↑ Habermas a Very Short Introduction. Oxford: Oxford Univ. Press (2005. december 6.). ISBN 978-0-19-284095-0
További információk
- Frankfurti iskola – a kritikai társadalomelmélet honlapja
- Tanyi Attila. „A frankfurti iskola és 1968” (pdf). Fordulat 2009 (6), 8-32. o. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- Huszár Ákos. „Kritikai elmélet és Marx” (pdf). Replika 58 (2007. szeptember), 145–168. o. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- Julius Morel, Eva Bauer, Tamás Meleghy, Heinz-Jürgen Niedenzu, Max Preglau, Helmut Staubmann. 11. Kritikai elmélet. Jürgen Habermas, Szociológiaelmélet [archivált változat], ford. Berényi Gábor, Osiris (2004). ISBN 963-379-957-0. Hozzáférés ideje: 2020. október 3. [archiválás ideje: 2020. október 8.]
- Kapelner Zsolt.szerk.: Antal Attila: A kritika radikalitása: a frankfurti iskola és a kritikai elmélet, Marx: Interpretációk, irányzatok, iskolák. Napvilág Kiadó, 259-273. o. (2018). ISBN 978-963-338-432-9
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
