Fogascsőrű nyávogómadár

Ez a cikk a Fogascsőrű nyávogómadár témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Fogascsőrű nyávogómadár ősidők óta felkeltette az emberiség kíváncsiságát és intrikáit, csodálatot és vitákat is kiváltva. A történelem során a Fogascsőrű nyávogómadár jelentős szerepet játszott a társadalomban, befolyásolva azt, ahogyan az emberek viszonyulnak a környezetükhöz, és hogyan érzékelik azt. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy alaposan elemezzük és megértsük a Fogascsőrű nyávogómadár sokrétű aspektusait, azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és a minket körülvevő világról alkotott képünket. Ily módon arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Fogascsőrű nyávogómadár különféle következményeire és következményeire, amelyekkel a Fogascsőrű nyávogómadár járt és van ma is.

Fogascsőrű nyávogómadár
Természetvédelmi státusz
{{{status}}}
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae)
Nem: Scenopoeetes
Coues, 1891
Faj: S. dentirostris
Tudományos név
Scenopoeetes dentirostris
(Ramsay, 1876)
Szinonimák
  • Ailuroedus dentirostris
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogascsőrű nyávogómadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascsőrű nyávogómadár témájú kategóriát.

A fogascsőrű nyávogómadár (Scenopoeetes dentirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó Scenopoeetes nem egyetlen faja.

Rendszerezés

Egy ideig az Ailuroedus nembe sorolják Ailuroedus dentirostris néven, egyes rendszerezők szerint még mindig ide tartozik.

Előfordulása

Ausztrália területén honos. Egy viszonylag kis területen él, kizárólag az Atherton-táblavidék 900 méternél magasabban fekvő erdeiben honos Queenslandban.

Megjelenése

A testhossza 23 centiméter. Hátoldala olajbarna, míg hasa piszkosfehér alapon hosszanti barna foltokkal mintázott. A két ivar tollazata között nincs különbség.

Életmódja

Részlegesen táplálékspecialista faj. Erőteljes, fogazott szélű csőre a lomblevelek fogyasztása miatt alakult ki.

Szaporodása

A fogascsőrű nyávogómadár poligám szaporodási rendszerben él. Lugasépítési technikája a legprimitívebb a családból. Szaporodási helyén lugas nincs is, csak egy megtisztított folt az erdő talaján, melyet friss levelekkel rak ki a hím. Úgy helyezi el a leveleket, hogy azok fonáki világos része álljon felfelé. Ezután szinte folyamatosan kiáltozik, hogy a tojókat odacsalogassa a „díszudvarába”.

Miután a hím megtermékenyített egy tojót a továbbiakban nem törődik vele. A tojó egyedül építi meg fészkét, egyedül kotlik és a kikelő fiókákat is egyedül neveli fel.

Források

Külső hivatkozások