Finnországi választások
A mai világban a Finnországi választások emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Finnországi választások ma állandó beszédtémává vált. Ahogy megvizsgáljuk a Finnországi választások-et alkotó különböző szempontokat és oldalakat, nyilvánvalóvá válik, hogy jelentősége és hatóköre több szinten is jelentős. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Finnországi választások különböző aspektusait, és azt, hogy miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a kortárs társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A finnországi választások helyi, országos és uniós szinten zajlanak.
A négyévente sorra kerülő helyi (önkormányzati) szintű választások során a polgárok a 412 önkormányzatban helyi tanácsot (finnül: kunnanvaltuusto, svédül: kommunfullmäktige) választanak, amely aztán végrehajtó bizottságot és önkormányzati menedzsert (polgármestert nevez ki).
Országos szinten a polgárok hatévente köztársasági elnököt választanak, négyévenként pedig megválasztják a parlament (finnül eduskunta, svédül riksdagen) 200 tagját.
Finnország mint az Európai Unió tagja képviselőket küld az Európai Parlamentbe. Az országnak – népességarányának megfelelően – 13 EP-képviselője van. Ezeket a többi EU-tagországgal egyidőben, ötévente választják meg a finn szavazópolgárok.