Feröeri balladák
A következő cikkben a Feröeri balladák témáját járjuk körül, amely az idők során különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Feröeri balladák eredetétől napjaink relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak hatását, fejlődését és a lehetséges kihívásokat, amelyekkel a mai társadalomban szembesül. Egy multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Feröeri balladák-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és szempontokat, átfogó jövőképet kínálva, amely gondolkodásra és vitára hív.
A feröeri balladák (feröeriül: kvæði) Feröeren énekelt balladák, amelyekre a feröeri lánctáncot táncolják. Eredetük a középkorra nyúlik vissza, és évszázadokon át szájról szájra hagyományozódtak.[1] Napjainkban a történelmi emlékezet és az identitás fontos elemei, de fontos szerepet játszottak a feröeri nyelv megőrzésében és a modern feröeri társadalom kialakulásában is.[2]
Történelem
A feröeri balladák a viking történelemben gyökereznek. Feltételezések szerint a viking településeken énekelték és táncolták őket, majd a kereszténység térhódításával háttérbe szorultak.
A balladákat évszázadokon keresztül énekelték és táncolták, szájról szájra hagyományozódtak, de nem foglalták őket írásba. 1639-ben Ole Worm dán tudós kiadott néhányat közülük. A dániai romantikus mozgalom hatására kezdték el őket összegyűjteni és kiadni. Az első tudós, aki jelentős gyűjteményt tett közzé, Jens Christian Svabo volt.[2] 1800 után indult meg a balladakincs komolyabb gyűjtése többek között J. H. Schrøter és Jóannes í Króki révén, 1850 körül pedig V. U. Hammershaimb fogott hozzá a balladák összegyűjtéséhez.[1]
A 18. század végén-19. század elején többen is költöttek hagyományos stílusú balladákat, például Nólsoyar Páll és Jens Christian Djurhuus kollafjørðuri gazda. Djurhuus balladái főként az ősi sagákon alapultak: többek között a Heimskringlából és a feröeriek sagájából is merített. Még a 20. században is születtek új szerzemények.[1]
Hatásuk
Napjainkban feröeri zenészek a nemzetközi közönségnek is elviszik a balladák feldolgozásait, például Eivør Pálsdóttir (Í Gøtu ein dag) vagy a Týr nevű metálbanda (pl. Ormurin langi, Regin smiður).
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ a b c Um Ormin langa - About The Long Serpent (angol nyelven). tjatsi.fo, 2008. május 10. (Hozzáférés: 2010. május 10.)[halott link]
- ↑ a b szerk.: Phillip Pulsiano, Kirsten Wolf: Medieval Scandinavia: an encyclopedia (angol nyelven). Taylor & Francis, 31. o. . ISBN 0824047877. Hozzáférés ideje: 2010. május 11.
Külső hivatkozások
- Tjatsi.fo (angol)
