Manapság a Felnémet nyelvek téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a szakmai téren betöltött fontossága miatt, a Felnémet nyelvek visszatérő beszédtéma lett világszerte. Sokféle szempontjával és vitát generáló képességével a Felnémet nyelvek továbbra is folyamatosan fejlődő téma marad, amely továbbra is leköti a közönség figyelmét és kíváncsiságát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Felnémet nyelvek különböző aspektusait, hatását és mai relevanciáját.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Német nyelv |
---|
A német nyelv története |
Rokon (germán) nyelvek |
A felnémet nyelvek a germán nyelvek nyugati ágába tartozó, a középső és déli német nyelvterületen kialakult nyelvváltozatok. A nyelvészet a "Hochdeutsch", azaz "felnémet" szót földrajzi értelemben használja: a hoch szó a német nyelvterület déli, magasan fekvő részeire utal, az északi, alacsonyan fekvő, platt területekkel szemben, ahol viszont az alnémet, azaz a "Plattdeutsch" alakult ki. A "Hochdeutsch" kifejezés tehát a nyelvészetben egyrészt értéksemleges (nem bír "irodalmi német", vagy "művelt német" jelentéssel), másrészt a német nyelveknek egy egész csoportjára, s nem egyetlen változatára utal.
A felnémet nyelvek családfája:
A felnémet nyelvek közé tehát négy önálló nyelvet sorolunk: német, jiddis, luxemburgi és pennsylvaniai német. A német nyelv a német irodalmi nyelven kívül (standard német) további dialektusokra tagolódik: ripuari, mózeli frank, rajnai frank, szász (keleti középnémet), bajor, sváb és alemann.