A mai világban a Fehér Sándor (egyetemi oktató) egyre aktuálisabb és aktuálisabb témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Fehér Sándor (egyetemi oktató) az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált, és különböző szempontokat érint, például a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és a másokhoz való viszonyunkat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fehér Sándor (egyetemi oktató) jelentőségét, következményeit és az idők során történő fejlődését. Ezenkívül elemezzük a hatását különböző területeken, hogy jobban megértsük a mai jelentőségét.
Fehér Sándor | |
![]() | |
2015-ben Nyitrán | |
Született | 1967. április 2. (58 éves)[1] Alsóbodok |
Állampolgársága | szlovák |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Sándor témájú médiaállományokat. | |
Fehér Sándor, Alexander Fehér (Alsóbodok, 1967. április 2. –) agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi professzor.
Alsóbodokon, majd 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult. 1991-ben a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen környezeti ökológiát végzett, majd 1997–2001 között a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának doktori képzését is elvégezte. Felsőoktatási pedagógusképzésben is részt vett 2004–2005-ben. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a környezetgazdálkodás témakörében egyetemi docenssé habilitálták.
1992–1997 között a nyitrai Közterület-fenntartó Vállalatnál dolgozott. 2001–2002-ben az alsóbodoki Vállalkozói Szakközépiskola óraadó tanára volt, majd 2002-től a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának adjunktusa lett. 2009-től az Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Kar Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense. 2020-ban professzorrá nevezték ki.[2]
2017-ben feleségével, Pindes Ivettel megnyitották a Zoboralja Múzeumot Alsóbodokon.[3]
Kutatási területe a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások, a tájhasználat, a biodiverzitás. Több alkalommal járt külföldi tanulmányutakon. Szakmai tevékenysége mellett szépirodalommal és főként zoboralji helytörténettel is foglalkozik.