Farnese-bika
A Farnese-bika olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. A gazdag és összetett történetével a Farnese-bika vita és elemzés tárgya volt a társadalom számos tudományágában és területén. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásig a Farnese-bika ma rendkívül releváns témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Farnese-bika különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt hatását. Mi az, ami miatt a Farnese-bika olyan érdekfeszítő és sok ember számára releváns? Olvass tovább, hogy megtudd.
| Farnese-bika | |
 | |
| Szobrász | |
| Készítés ideje | i. e. 150-es évek |
| Felhasznált anyagok | márvány |
| Elhelyezkedése | |
 Farnese-bika
Pozíció Nápoly térképén
| |
 é. sz. 40° 51′ 12″, k. h. 14° 15′ 02″40.853400°N 14.250500°EKoordináták: é. sz. 40° 51′ 12″, k. h. 14° 15′ 02″40.853400°N 14.250500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farnese-bika témájú médiaállományokat. | |
A Farnese-bika egy ókori, hellenisztikus, márványból készült szoborcsoport. A művet két rodoszi szobrász, Trallészi Apollóniosz és Tauriszkosz készítette. A mű Rómába került, ahol további elemekkel toldották meg és Caracalla termáiban állították fel. Az 1546-ban került elő a termák területén végzett ásatások során. Alessandro Farnese (III. Pál pápa) magángyűjteményébe került. A 18. században a nápolyi király birtokába jutott. Ma a Nápolyi Régészeti Múzeumban látható. A szoborcsoport Antiopé fiait, Amphiónt és Zéthoszt ábrázolja, amint Dirkét egy bika szarvaihoz kötözik, hogy az állattól vonszolva pusztuljon el.
Források
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 25. o.
