Fővám tér

A következő cikkben a Fővám tér-et átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan megértsük ezt a témát. A Fővám tér-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, beleértve az eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását, a lehetséges megoldásokat vagy a jövőbeli következményeket. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos szakértők különböző véleményei és nézőpontjai is bemutatásra kerülnek a vita gazdagítása és a teljesebb jövőkép biztosítása érdekében. Ennek a cikknek az a célja, hogy előmozdítsa a Fővám tér körüli ismereteket és gondolkodást, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a téma szélesebb körű és kritikusabb megértését.

Fővám tér
Központi Vásárcsarnok, előtérben a Fővám tér
Központi Vásárcsarnok, előtérben a Fővám tér
Közigazgatás
OrszágMagyarország
Település
NévadóFővámház
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Fővám tér (Budapest)
Fővám tér
Fővám tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 19° 03′ 27″47.487500°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 19° 03′ 27″47.487500°N 19.057500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővám tér témájú médiaállományokat.
A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete a Vámház körút felől nézve
A tér északi oldalának házsora

A Fővám tér Budapest V. (Belváros) és IX. kerületének (Belső-Ferencváros) határán, a Szabadság híd pesti hídfőjénél található.

Határai

A tér a Dunától a Váci utca – Pipa utca vonaláig terjed. A házszámok 1.-től 6.-ig az V. kerülethez, a többiek a IX. kerülethez tartoznak.[1] Érinti a Belgrád rakpart, a Molnár utca, a Váci utca, a Pipa utca, a Sóház utca, a Csarnok tér, a Közraktár utca és a Salkaházi Sára rakpart.

Története

1817-ben Salzplatz, az 1850-es években Sóház tér, 1866-tól Só tér volt a neve, mivel a Só utca és a mai Fővám tér között állt a sóhivatal, ill. a sóraktár. A sótisztek lakásai a mai tér és az egykori Három pipa utca sarkán voltak. 1870 és 1874 között építették a kétemeletes Fővámházat, amit Ybl Miklós tervezett, neoreneszánsz stílusban. Ma ez a palota a Corvinus Egyetem központi épülete. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa annak átadásakor róla nevezte el a teret. A második világháború után, 1949 és 1991 között Dimitrov térnek hívták. A névadó Georgi Dimitrov bronzszobrát, amit 1954-ben Jordan Kracsmarov készített, 1992-ben a budatétényi Szoborparkba helyezték át. A 2-es villamos első aluljárója 1951-ben készült el.[2] A tér felszíne a mai formáját a 4-es metró megállójához 2007-2009 között felépült második aluljáróhoz kapcsolódó tereprendezés során kapta. Az aluljáró kivitelezésével azonos időben műemléki rekonstrukción esett át a Szabadság híd.

Megközelítése

A tér a Szabadság híd pesti lábánál terül el, folytatása a Vámház körút a Kálvin tér felé. Észak-déli irányban a Pesti alsó rakparttól könnyen elérhető. 2014 óta az M4-es metró állomása is itt található, ami a tér alatt elterülő aluljáróba torkollik. A pesti rakparti villamosok (2, 2B, 23) innen, míg a kiskörúti villamosok (47, 48, 49) a felszínen érhetők el. A Központi Vásárcsarnok előtt található a 15-ös busz megállója, valamint a 83-as trolibusz végállomása, de az éjszakai órákban a 934-es, 979-es és 979A buszok is megállnak itt.

Jegyzetek

  1. Budapest teljes utcanévlexikona
  2. Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6

Források

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 454–455. o. ISBN 963-05-6410-6  

További információk

Kapcsolódó szócikkek