A mai világban a Füzi Ferenc rendkívül releváns téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Megalakulása óta a Füzi Ferenc döntő szerepet játszik a társadalomban, vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált különböző területeken. A történelem során a Füzi Ferenc fejlődött és alkalmazkodott a modern világ átalakulásaihoz, befolyásolva az emberek interakcióját, gondolkodását és cselekvését. Ebben a cikkben a Füzi Ferenc-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak mai hatását, és tükrözzük a jövőbeni fontosságát.
Füzi Ferenc | |
Született | 1785 körül Homoródkarácsonyfalva |
Elhunyt | 1849. május 9. Abrudbánya |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | lelkész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homoródkarácsonyfalvi Füzi Ferenc (Homoródkarácsonyfalva, 1785 körül – Abrudbánya, 1849. május 9.) unitárius lelkész.
A székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégiumban tanult. Bordoson, majd 1827-től Abrudbányán volt pap. Feleségül vette Szigethi István főkormányszéki hivatalnok leányát, akitől hat fia és egy leánya született. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Hatvani Imre csapataival együtt elmenekülhetett volna, de nem akarta eklézsiáját elhagyni. 1849-ben román felkelők fejezték le a papi lak küszöbén; felesége, leánya Ágnes, vejével Nagy Károly abrudbányai főbiróval, fiai Sándor, verespataki lelkész, Ferenc zalatnai bányahivatalnok szintén odavesztek; Mihály fiát is, aki ügyvéd volt, feleségével együtt megölték. Kislányának (későbbi asszonyneve: Wattay Béláné) azonban az Ágnes kislányával együtt megkegyelmeztek; Dénes és József nevű fiai is mint Kossuth-huszárok elkerülték a család lemészárlását.