Ebben a cikkben a Fólkaflokkurin témájában fogunk elmélyülni, amely egy olyan releváns szempont, amely a társadalom különböző területein érdeklődést váltott ki. A Fólkaflokkurin olyan téma, amely vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző kontextusokban, mivel hatása és hatása mindennapi életünk minden területére kiterjed. Ezen a vonalon elemezzük a Fólkaflokkurin-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Emellett feltárjuk annak lehetséges következményeit és következményeit, valamint az üggyel kapcsolatos különböző álláspontokat és véleményeket. Kétségtelen, hogy a Fólkaflokkurin olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely megérdemli, hogy széles és kritikus szemszögből foglalkozzunk vele.
Fólkaflokkurin | |
![]() | |
Adatok | |
Elnök | Beinir Johannesen |
Alapítva | 1939[1] |
Ideológia | konzervativizmus |
Politikai elhelyezkedés |
|
Hivatalos színei | zöld |
Weboldala |
A Fólkaflokkurin (Néppárt) egy konzervatív politikai párt Feröeren.[2] A pártot 1939-ben alapították. Választási betűjele az A.
A pártot 1939-ben alapították,[1] és a következő évben bejutott a Løgtingbe, ahol azóta (2022) folyamatosan jelen van.[2]
A Fólkaflokkurin értékeit tekintve konzervatív, társadalom- és gazdaságpolitikájában liberális párt, amely Feröer autonómiájának fokozatos kiterjesztéséért dolgozik, minden területen teljes törvényhozási jogkört célozva.
A párt szerint a magánvállalkozás és az üzlet szabadsága a legjobb mód a termelési érték növekedésének biztosítására. Az állami támogatás nélküli üzleti tevékenység versenyképessége kedvező beruházási és hitelfelvételi lehetőségekkel, alacsony adókkal és óvatos bérezéssel biztosítható. Cél a vidéki gazdaság fenntartható működése.
Szeretnék fenntartani és továbbfejleszteni a jelenlegi környezetbarát halászati politikát a halászati napok, technikai szabályozások, rugalmas flottaösszetétel és nemzetközi halászati megegyezések rendszerével.
A nyugdíjrendszernek amennyire csak lehet az egyén nyugdíjcélú megtakarításain kell alapulnia, hogy csökkenjen az állami nyugdíjrendszer szerepe és a rá nehezedő nyomás. Gyors ütemben kellene bővíteni az idősek otthonainak rendszerét, és a magán lakáspiacot is diverzifikálni kell. Tisztességes feltételeket kell biztosítani a munkanélkülieknek. A szociális intézkedéseknek gyorsan kell működniük.
Az oktatás legyen keresztény, feröeri, és biztosítson minden képzést skandináv színvonalon az egyén és a társadalom javára. Az oktatási ráfordításoknak inkább a tanulóhoz kell kötődniük, mint az iskolához. Törekedni kell a nagyobb szabadságra az iskolaválasztásban. A felsőoktatás nagy részét Feröeren kell biztosítani.[2]