Epirusz (régió)

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Epirusz (régió)-et és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Epirusz (régió) vita tárgya volt az elmúlt években, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. A Epirusz (régió) megjelenése óta felkeltette a szakértők, kutatók és lelkesek figyelmét, és számos jelentős változást indított el a különböző szektorokban. Ebben az értelemben kulcsfontosságú annak megértése, hogy a Epirusz (régió) milyen mértékben változtatta meg a valóságunkat, és hogyan fogja továbbra is befolyásolni életünket a jövőben. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek meghatározzák a Epirusz (régió)-et és szerepét a mai társadalomban.

Ez a szócikk a modern közigazgatási egységről szól. Hasonló címmel lásd még: Epirusz (egyértelműsítő lap).
Epirusz régió (Περιφέρεια Ηπείρου)
Közigazgatás
Ország(ok)Görögország
Népesség
Teljes népesség319 991 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
Terület9203,22 km²
IdőzónaUTC+01:00
é. sz. 39° 30′, k. h. 20° 50′39.500000°N 20.833333°E
Epirusz régió weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Epirusz régió témájú médiaállományokat.

Epirusz[2] (görög betűkkel: Ήπειρος ) egyike Görögország tizenhárom közigazgatási régiójának az ország északnyugati részében.

Területe 9203 km² (valamivel nagyobb, mint a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun). Lakóinak száma 358 698 (2005-ös adat), ezzel a legkisebb népességű görög régió. A régió lakóinak csaknem egyharmada a közigazgatási székhelyben, Joáninában él.

Prefektúrái

Epirusz prefektúrái
  1. Árta (Άρτα)
  2. Joánina (Ιωάννινα)
  3. Préveza (Πρέβεζα)
  4. Theszprotía (Θεσπρωτία)

Jelentős városai

Demográfiája

A legnéptelenebb görög régió, ami annak tudható be, hogy a 20. század háborúi súlyosan érintették ezt a környéket, sokan pedig a nehéz életkörülmények miatt hagyták el.

A régió népességének nagy többsége görög, de jelentős koncentrációban élnek itt arománok is, akik többnyire görögnek tartják magukat. Számuk nehezen megállapítható, hiszen a thrákiai görög mozlim kisebbségen kívül Görögország nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Amikor 1913-ban, a második Balkán-háború lezárásaként meghúzták a görög–albán határt, Görögországban is maradtak albán többségű falvak, az albán oldalon pedig görög települések. Dél-Albánia és Epirusz egy összefüggő területét az albánok Çamëria néven összetartozó régióként ismerik, ahol korábban a çam nevű albán kisebbségi csoport lakott. A görögök nem ismerik el hivatalosan, hogy ezt a kisebbséget a görög polgárháború során (1946–1949) kiűzték az országból.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.statistics.gr/el/2021-census-res-pop-results
  2. ↑ A szabatos átírt forma Ípirosz lenne, de az akadémiai szabályozás a hagyományos, honosodott alakot részesíti itt előnyben (ÚNMH, 224. o.).

Irodalom

  • N. G. L. Hammond: Epirus. The Geography, the Ancient Remains, the History and the Topography of Epirus and adjacent Areas. Oxford / New York 1981, ISBN 0-405-14058-4
  • Thede Kahl, Andreas Karzis (szerk.): Ηπειρώτικα παραμύθια – Märchen aus dem Epirus. Thessaloniki/Köln 2006, ISBN 3-929889-83-8 (kétnyelvű kiadás görög-német, Karolosz Papuliasz görög elnök előszavával és Ioannis Chryssos rajzaival).

További információk