A Eocita-elmélet olyan téma, amely már évek óta felkelti az érdeklődést, hiszen rengeteg embert érint életük különböző területein. Jelentősége az egyének személyes, szakmai és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásában rejlik. Az idő múlásával számos tanulmányt és kutatást végeztek a Eocita-elmélet és következményeinek jobb megértése érdekében, ami különféle megközelítések és elméletek megalkotásához vezetett ezzel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Eocita-elmélet-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
Karióták | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
![]() Ignicoccus hospitalis (és szimbiontája a Nanoarchaeum equitans)
| ||||||
Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
Szinonimák | ||||||
| ||||||
domén és ország | ||||||
|
Az eocita-elmélet egy biológiai osztályozás, ami azt jelzi, hogy az eukarióták a prokarióta Crenarchaeotán belül alakultak ki, ami az archeák egy törzse. Eredetileg James A. Lake és munkatársai javasolták 1984-ben, azon felfedezés alapján, hogy a Crenarcheota riboszómáinak alakja jobban hasonlít az eukariótákéhoz, mint a baktériumokéhoz vagy a másik jelentősebb archaea országéhoz, az Euryarchaeotáéhoz.[2][3]
Ez az elmélet elsősorban a háromdoménes rendszerrel van ellentétben, amit Carl Woese vezetett be 1977-ben. További támogató bizonyítékot tettek közzé az 1980-as években, de a meglehetősen egyértelmű bizonyíték ellenére a támogatottsága apadt a háromdoménes rendszernek kedvezve.[1][2]
A genomikai fejlődésektől az elmélet újjáéledt a 2000-es évek közepétől. Ahogy egyre több archaea genomot szekvenáltak, számos gén kódot fedeztek fel eukarióta jellemzőkkel különféle archaea törzsekben látszólag támogatást nyújtva az elméletnek. Az eukarióták Crenarchaeota eredete mellett néhány tanulmány javasolja, hogy az eukarióták származhatnak a Thaumarchaeotából is.[2][4][5][6][7]