Az alábbi cikkben a Enotrik témáját széles és részletes perspektívából tárgyaljuk. A Enotrik a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely számos vitát és vitát váltott ki különböző területeken. Az elmúlt évtizedekben a Enotrik kiemelt jelentőséget kapott, és a terület szakértői tanulmányok és kutatások tárgya volt. Ebben a cikkben a Enotrik-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, például annak eredetét, fejlődését, a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a kezelés lehetséges megoldásait vagy alternatíváit. Ezen túlmenően a Enotrik különböző megközelítéseit és nézőpontjait elemzik annak érdekében, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a ma annyira aktuális témáról.
Az enotrik („Oenotrus által vezetett törzs” vagy „oinotriai emberek” – Οἰνωτρία) ókori itáliai nép volt. A nép egy rendkívül nagy állandó területen élt, amely kiterjedt a mai Olaszország Puglia és Basilicata régióira, valamint magában foglalta a dél-olaszországi Calabria régió északi részét is.
Az enotrik a vaskor idején (i. e. 11. század) érkeztek területükre Görögországból[1][2] az Otrantói-szoroson keresztül a velük egy népcsoportba tartozó más népekkel. Antoninus Liberalis szerint ez váltotta ki az elimik vándorlását Szicíliába. A nép az i. e. 5. században eltűnt a szabellik elnyomása miatt.
Az enotri szót a görög οἶνος (oinos) kifejezésre lehet visszavezetni, amely bort jelent, mivel az enotrik egy szőlősökben gazdag területen éltek. Területüket, Enotriát a „szőlő földjének” nevezték Dél-Olaszországban.[3]