Ez a cikk a Enni, inni van csak kedved témával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban nagyon fontos téma. A Enni, inni van csak kedved számos területen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen hatása a társadalom számos területén érezhető. Az évek során a Enni, inni van csak kedved egyre nagyobb jelentőségre tett szert, ami felkeltette az akadémikusok, szakemberek és szakértők érdeklődését a terület iránt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Enni, inni van csak kedved alapos elemzése és megértése annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk következményeit és következményeit. Ezért ebben a cikkben a Enni, inni van csak kedved-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig.
Enni, inni van csak kedved | |
Műfaj | népdal |
Eredeti nyelv | szlovák |
Hangfaj | líd pentachord |
A kotta hangneme | C líd |
A gyűjtés adatai | |
Gyűjtő | Bartók Béla |
A gyűjtés helye | Mezőköz |
A gyűjtés ideje | 1915 |
(Vár)megye | Zólyom vármegye |
Az Enni, inni van csak kedved kezdetű szlovák népdalt Bartók Béla gyűjtötte Zólyom vármegyében.[1]
A dal hangneme líd (fá-ra végződik), ami magyar népdalban sohasem fordul elő, szlovákban viszont meglehetősen gyakori.
Feldolgozás:
Szerző | Mire | Mű | Előadás |
---|---|---|---|
Bartók Béla | vegyeskar zongorakísérettel | Négy szlovák népdal | [2] |
Bezzeg nem volt soha kedved szoknyaráncoláshoz, |
A két garast a dudásnak, azt is én fizettem, |
S te táncoltál, én csak álltam, senki se hítt engem, |