Mai cikkünkben a Elzászi nyelv lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző oldalait, fontosságát a mai társadalomban és életünkre gyakorolt hatását. Megismerjük történetét, alkalmazásait és az idők során kialakult fejlődését. A Elzászi nyelv sokak érdeklődését felkeltő téma, hiszen a tudománytól a populáris kultúráig különböző területekre terjed ki. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó áttekintést nyújtunk a Elzászi nyelv-ről, és mélyebb megértést biztosítunk olvasóinknak ennek a jelenleg nagyon fontos szempontnak.
Az elzászi nyelv (saját nevén Elsässerditsch, franciául: Alsacien, németül: Elsässische Sprache vagy Elsässerdeutsche Sprache) eredetileg a felső-alemann dialektusból kialakult nyelv, amelyet Elzász tartományban beszélnek, Franciaország keleti részén, amely a német nyelvtől külön próbál sztenderdizálódni több-kevesebb sikerrel. Sajátos írást fejlesztett ki, de ma már a német ábécét használja. A beszélők java része önálló nyelvnek tekinti, a németek azonban vitatják önálló nyelvi jellegét. Gyakran arra hivatkoznak, hogy az elzászi nyelv nem egységes, mert különböző nyelvjárásokat beszélnek területenként, de ha figyelembe vesszük a német nyelvről is ugyanez elmondható. A sztenderd német nyelv nem okvetlenül a beszélt nyelv, akárcsak sok más nyelvnél sem az írott norma érvényesül a mindennapi használatban. A 21. század elején az elzászi nyelv kezd kiszorulni a francia és német nyelvvel szemben.
Az alemann dialektusokon belül a svájci alemannal (ezen belül a legszorosabban a közép-alemann nyelvjárással), a svábbal és a bádeni nyelvjárással van szoros rokonságban. Gyakran tévesen rokonítják vagy összekeverik a lotharingiai nyelvjárással, ami azonban az alemanntól távol álló frank dialektusok része, ezek pl. az erdélyi szász nyelvnek közeli rokonai. A keveredés oka Elzász és Lotaringia számtalan pontban összekapcsolódó történelmi múltja. Bár az északi elzászi nyelvjárások már sok közös vonást mutatnak a frankkal (elsősorban a pfalzi-elzászi határon levő Krummen nyelvjárásával), ami rokon nyelveknél, nyelvjárásoknál jellemző.
Az elzászi és a sztenderd német nyelv között nagyok az eltérések, ahogy a többi nyelvjárás között is. Rokon szavakat is más-más kiejtéssel mond az elzászi. Az elzászi lakosság a német nyelvet úgy érti, hogy az iskolában tanulta, ennek ismerete nélkül a német nyelvű sajtótermékeket nem is volnának képesek elolvasni. A baseliek értik a legjobban az elzászi nyelvet. Bár van irodalmi nyelve az elzászinak, a beszélt nyelv természetesen a mindig aktuális nyelvjárás.
Az elzászi nyelvben is van diftongizáció, ezek gyakran páros (mint üü) kettőshangzók.
Az elzászi nyelvben tizennégy mássalhangzó fedezhető fel. Három nazális hang: a labiális m, alveoláris n és a veláris ŋ; három zengő: a labiális ʋ és alveorális l, ɾ; két afrikáta, az egyik labiális pf és alveoláris ts; álló mássalhangzókból négy, ebből kettő labiális és alveoláris (b̥, d̥ ), kettő veláris (ɡ̊, kʰ). Frikatív mássalhangzokból négy van: labiális f, alveoláris s, posztalveoláris ʃ, palatáilis ç és x.
Két magánhangzó szűkebb megoszlása csak akkor történik, mint a kʰ esetében, ha a szó elején van morféma és utána közvetlenül magánhangzó. A ŋ elején soha nincs morféma.
| Magyar | Elzászi | Közép-alemann | Német | Sváb | Francia |
|---|---|---|---|---|---|
| ház | Hüüs | Huus | Haus | Hous | maison |
| hangos | lüüt | luut | laut | lout | bruyant |
| lakosság | Lit | Lüt | Leute | Leid | gens/peuple |
| ma | hit | Hüt | heute | heid | aujourd'hui |
| szép | schen | schö | schön | sche | beau |
| Föld | Ard | Ärd | Erde | Erd | terre |
| köd | Nabel | Näbel | Nebel | Nebl | brouillard |
| víz | Wàsser | Wasser | Wasser | Wasser | eau |
| ember | Mànn | Maa | Mann | Mà | homme |
| enni | assa | ässe | essen | essa | manger |
| inni | trenka | trinkche | trinken | trenka | boire |
| kicsi | klai | chlei | klein | kloi | petit, petite |
| gyerek | Kind | Chind | Kind | Kind | enfant |
| nap | Däi | Dag | Tag | Dàg | jour |
| asszony | Frài | Frou | Frau | Frau | femme |
Az elzászi nyelv az évszázados kapcsolatok során sok francia jövevényszót is felvett.
A francia állam alkotmánya értelmében az ország egyedüli hivatalos nyelve a francia, de elismerik és szavatolják az elzászi regionális és kisebbségi nyelvi státuszát is. Egyes források szerint az elzászi nyelv ápolására nem igazán nyernek támogatást a franciáktól. Az 1999-es felmérések szerint 548 ezer ember vallja anyanyelvének az elzászit, így Franciaországban a második leggyakrabban beszélt kisebbségi nyelv az okcitán után. A beszélőknek azonban csak 39%-a használja kizárólagos nyelvként otthon az elzászit, a többiek kétnyelvűségben vannak a franciával, avagy a némettel. A gyermekek közül csak minden tizedik beszél rendszeresen elzásziul. Elsősorban a negyven éven felüliek mintegy 80%-a beszél kifogástalanul elzászi nyelven, szemben a huszonöt éven aluliaknak csak 20%-a az aki anyanyelvi szinten képes elzásziul beszélni.
Az elzászi irodalmi nyelv már 1945 előtt is létezett, de még számos hiányossága volt, megfelelő nyelvújítás hiányában nem volt képes minden kifejezésre megfelelőt találni. A teljes sztenderdizálás és nyelvújítás már felvetődött rég, de szervezett program erre csak 2003-ban indult el, ami lassan halad. Az ötletet támogatókat a luxemburgi nyelv példája serkentette, okot pedig a politika szolgáltatott. A nehéziparilag és ásványkincsekben is gazdag Elzász-Lotaringia tartományok felett évszázadok óta zajló német-francia vita mint ismeretes két világháború kirobbantására is módot adott. A világháborús tapasztalatok és a terület hovatartozása feletti megújuló viták okán nyilván így akarnak az elzásziak semlegesek maradni a két államtól. Ez azonban a németeket és a német érzelmű lakosságot sérti, mert szerintük az elzászi németség elidegenítését szolgálja az elzászi nyelv kialakítása. Ezért a németek nem hajlandóak külön elzászi nyelvről beszélni. További gátja ennek, hogy Elzász Luxemburggal ellentétben nem önálló állam.
A Miatyánk és az Üdvözlégy elzásziul: