Első thorni béke
A Első thorni béke témája az elmúlt években nagy érdeklődést és hatást váltott ki a társadalomban. Megjelenése óta a Első thorni béke vita, tanulmányozás és elemzés tárgya különböző területeken, legyen szó a politikáról, a kultúráról, a tudományról vagy a technológiáról. A Első thorni béke-nek sikerült megragadnia a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és sokféle véleményt és álláspontot generált jelentésével, következményeivel és a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Első thorni béke hatását és jelentését különböző kontextusokban, meghatározva trendjeit és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit.
| Első thorni béke | |
 | |
| II. Władysław és Vytautas békeokirat (a pecsétek többsége hiányzik) | |
| Aláírás dátuma | 1411. február 1. |
| Aláírás helye | Toruńi vár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Első thorni béke témájú médiaállományokat. | |
Első thorni béke: 1411. február 1-jén a thorni várban aláírt békeszerződés mely a Lengyelország-Litvánia és a Teuton Lovagrend közti Nagy háborút (1409-11) zárta le.
A békében a lovagrend lemondott Dobrzyńról a lengyel király és Szamogitáról (Nyugat-Litvánia) a litván uralkodó javára, utóbbit még 1404-ben hódította meg. Danzig (Gdańsk), mely ekkor több mint száz éve a teuton lovagok birtokában volt, nem jutott vissza a lengyel koronához.
A csekély területi veszteség ellenére a lovagrendnek a háború során megsemmisült potenciális katonai ereje és ezzel párhuzamosan rövidesen elvesztette gazdasági és politikai státuszát a térségben. Négy katasztrofális reváns kísérletet követően (1414, 1422, 1431-32, 1435), még két békeszerződés született, melyek azonban az 1411-től fennálló status quot erősítették meg. A lovagrend uralmának véglegesen a Tizenhárom éves háború (1454-66) vet majd véget.
Lásd még
Források
- Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó, Budapest 1994.
